Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXIV. Dr. Du Bois-Reymond Emil tanár
208 Munkálatok 56. évfolyam. Bois-Reymond ellen, mert bántalmazta a »monismus»-t. De tessék csak visszaemlékezni arra, a mit ő maga mondott, hogy t. i. a kritika vele szemben a hanglajtorja minden fokán megszólalt, az örömteljes helyeslés dicséretétől kezdve a legbecsmérlőbb elitélés hangjáig. A modern természettudomány terén tehát két tábornak kell léteznie. 2. Midőn Du Bois-Reymond urat mint tekintélyt hoztam fel, úgy az nem azért történt, mintha én őt magában véve mérvadó tudósnak tartanám. Katholikus tudósok Ítéletét mint p. o. a híres csillagász, Secchi jezsuita atyáét hasonlíthatatlanul többre becsülöm. Az inkább ép azért történt, mert Du-Bois-Reymond, ha félre nem értem, az atheistikus álláspont híve s így az ő bizonyítéka rám nézve ellenfél részéről jövő bizonyiték. 3. Ez a bizonyíték annál többet ér, mivel Du Bois- Reymond, bár egyébként nagy körültekintéssel és a tárgyak beható ismeretével beszél, de mihelyt a theismus ellen fordul, bizonyítása szerfelett meggyengül. Ilyenkor még ellenmondásokba is bonyolódik. Ön éppen a következőket mondatja vele : »A monismus szerint a világ gépezet, gépezetben pedig akarati szabadságnak helye nincsen.« (I. mű 88. old.) Más helyen azonban ezt állítja: »Az anyagi folyamatok mellett az agyban előforduló szellemi folyamatok tehát nem nyújtanak értelmünk számára elegendő alapot. Az oksági törvény körén kívül állnak s épen azért érthetetlenek.« (I. mű 35. old. Vesd össze 24. old.) Ott tehát az egész világ gépezet és a minek ezen gépezetben helye nincsen, az nem létezik. Itt ellenben vannak oly szellemi jelenségek, melyek, bár erőműtanilag meg nem fejthetők, de azért mégis léteznek. Ezen utóbbi szavakban Du Bois-Reymond mindenesetre jobban közelíti meg az igazságot, mint az előbbiekben. Mert mindenkinek saját öntudata bizonyítja legvilágosabban, hogy igen sok esetben szabadságában áll emígy, vagy amúgy cselekedni. Már pedig az akarati szabadságot a mechanis- musból kimagyarázni semmikép sem lehet. Ha tehát a monismus szerint a világ gépezet s ha a gépezetben akarati szabadságnak helye nincsen, ez épen azt bizonyítja, hogy a monismus teljesen téves rendszer.
