Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXII. Az ember
194 Munkálatok 56. évfolyam. Csodálatos vallomás ! Mivel tehát a természettudomány szűk látóhatárán belül nem találhatunk elégséges alapot a szellemi működések megfejtésére, azért értelmünkre nézve ugyanezek ezentúl is csak maradjanak elégséges alap hiányában. Ezen alapot pedig a természettudományok körén kívül a józan bölcselet gondolkozásában keresni. — tiltja a modern tudomány méltósága. Mert a természetrajz mögött deszkafallal záródik a világ. Du Bois-Reymond folytatólag így okoskodik: »Felületesen tekintve úgy tetszik, mintha az agyban végbemenő anyagi működésekből némely szellemi tevékenységet és állapotot meg tudnánk érteni. Ide számítom az emlékezetet, a képzetek alakúlását és társulását, a gyakorlás eredményeit, a különös képességeket stb. Azonban ha csak kissé gondolkozunk is, mindez csalódásnak bizonyul. A szellemi életnek csak némely belső, az érzéki benyomások szerzésére szükséges külső feltételekkel némileg egyenrangú feltételeiről van csupán tudomásunk, de arról már nincsen, hogy ezen feltételek hoznák létre a szellemi életet. Képzelhető-e összeköttetés az agyvelőmben létező bizonyos parányok bizonyos mozgásai s ama velem született meghatározhatatlan és tagadhatatlan tények közt: »Fáj vagy jól esik nekem : édes ízt, rózsaillatot érzek, orgonaszót hallok, vöröset látok« — s az ezekből szerzett bizonyosság között: »Hát létezem?« Egyáltalán és mindenkorra megfoghatatlan az, hogy egy sereg széneny-. köneny-, légenv- és éleny-parányra nézve mért ne lenne közönyös az, hogy hol feküsznek és mozognak, hol feküdtek és mozogtak, s hol fognak feküdni és mozogni Semmikép sem érthető meg, miként származhatott volna azok összeműködéséből a tudat. Ha már fekvési és mozgási módjuk nem is volt közönyös reájok nézve, akkor, mint a monadoknak, már egyen- kint is tudattal kell vala bírniok. Ezzel sem általában a tudatot nem lehetne megmagyarázni, sem az egyén egységes tudatának értelmezésében előrehaladni. Hogy teljesen lehetetlen, és az is marad mindenkor a magasabb szellemi működés folyamatának az agyparányok ismertnek feltételezett erőműtanából való megérthetése, azt alig szükséges bizo-