Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XVIII. Az állatvilág
126 Munkálatok 56. évfolyam. hasonlólag minden esetleges keletkezést kizár. Ez szemünk ackromatikus látása, azon körülmény, hogy a tárgyakat színszegély nélkül látjuk. Ezen tökéletesség oka szerfölött művészies s jól kiszámított berendezés. A berendezés oly művészi, hogy talán soha sem jöttünk volna rá látcsöveink hasonló szerkezetére, ha a szem nem szolgált volna mintául. Minden egyszerű domború lencse ugyanis, mely a fénysugarakat kissé egyesíti, azon zavaró tulajdonsággal bír, hogy a fény hét szivárvány színét különböző módon töri meg. így tehát a kép nem egészen világos, hanem elmosódott színes szegélyű. A fény ugyanazon hatása, mely a szép szivárványt varázsolja az égre, zavarná tekintetünket, ha ismét művészi módon el nem távolíttatnék. Ez pedig az által történik, hogy szemünk nem áll egyszerű lencséből, hanem átlátszó testek összetételéből, melyek egyike a másik okozta hibát helyrehozza. Mogv ez megtörlénhessék. a különböző testeknek a színeket különböző módon kell megtörniök. az alaknak azonban mennyiségtani pontossággal olyannak kellett lennie, mint a minőt a különböző törési erő s a reczehártyától való távolság megkívánt. Véletlen-e az, ha mindezen körülmények szemünkben oly pontosan összeillenek. hogy tiszta, színszegély nélküli képet nyerünk? Előbbi fejtegetésünk ellenére is, melyet a szem nélkii- lözhetlen voltáról tartottunk, be kell vallanunk, hogy a színszegélyek hiánya bármily kívánatos is, semmi esetre sem bír ránk nézve fontos gyakorlati horderővel. Ebből mindenesetre az következik, hogy e sok véletlennek, melyek atheistikus nézlet szerint e tökélyt előidézték volna, nem kellett egyidejűleg föllépniök, hanem öröklés folytán is halmozódhattak össze. De igy is csöbörből vödörbe esünk. — Mert akkor az átmeneti fokozatoknak, melyek még nem bírtak achromatikus szemekkel, nem kellett volna a létért való küzdelemben elveszniük ! Nehéz volna tehát kijelenteni, hogy a mostani tökéletes emberi fajok mellett nem lennének mások is, melyeknek szemei még meg nem szabadultak a színszegélytől. Mindenesetre lehetnek beteges szemek is, melyek a színszegélyt meg nem akadályozzák. Épügv megvan a színvakság is. De különös véletlen ! Ezen eltérések a rosszabb-