Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XVII. A világ alakulása a theisták és atheisták fölfogása szerint

élősdi más növényeken él. De ha a madár magját almafa ágra hullatja, miként marad meg azon? Felelet : a fagyöngy bogyója ragadós anyagú, mely az ághoz tapadt s ott csírá­zásnak indúl. A tropikus partok s folyók torkolatai számára Isten kü - lönös növényt teremtett. Ez a mangrove. Mivel itt az ár­apály váltakozik, a fának oly természettel kell bírnia, hogy a víz hullámainak ellentállhasson. Közönséges fa e nehézséget bajosan győzné le. A mangrove azonban már a talaj fölött néhány lábnyira ferdén gyökereket ver az iszapba s mintegy horgony-kötelekkel erősíti meg önmagát. Nagyon helyesen ! De mi lesz a mangrove magjából? Vízbe hull s a legkedve­zőbb körülmények mellett is csak a partokon fejlődhetik fávár holott az a hivatása, hogy tengerbe nyúló erdőket képezzen ! E feladatát így oldja meg: a mag már a gyümölcsben csí­rázik, orsó-alakot vesz fel, 1.0 hüvelyk hosszú, egy ujjnyi vastag s hegyével 1 hüvelyknyire az iszapba fúródik. Ha a víz fél lábnyira is áll fölötte, az iszapban marad s to­vább nő. Ilyen s hasonló módon a föld csodásán gazdag növény­zettel bír, mely százezer fajú s nem oly kevés számú, mint valamely könyv betűi. Egynémelyik egyedeinek száma bizo­nyosan sok ezer millió, de minden körülmények közt több, mint a betűk száma Schiller »Wallenstein«-jében. Ha a »Wallenstein« nem keletkezett véletlenül, úgy a növényvilág még kevésbé, már csak azért sem, mert keletkezése legke­vésbé sem az önkényes véletlen, hanem a tervszerű termé­szeti törvények jellegét viseli magán. Mert az öröklési tör­vény, melynél fogva valamely nem összes egyedei s azok levelei és virágai oly hasonlóak egymáshoz, mint az abc. ugyanazon betűi, mégis csak törvény s ugyanazért még ke­vésbé keletkezhetett véletlen folytán, mint a betűk a fönnebb említett hasonlatban. De honnét van az, hogy nem födi egy és ugyanazon növény sem az egész földet, vagy legalább is a hasonló klimájú földterületeket? hogy, teszem azt, a brazíliai erdők­ben nem csupán egy fanem, hanem a fák, kúszónövények egész halmaza van ? mint van az, hogy az erdők közepén 118 Munkálatok 56. évfolyam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom