Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XVII. A világ alakulása a theisták és atheisták fölfogása szerint
A világ alakulása a theisták és atheisták fölfogása szerint. U3 patakok s folyók nem látnának el más időben is vízzel! Mi lenne belőlünk, ha a víznek nem volna meg a többi testek általános törvényeitől eltérő tulajdonsága? A többi testek u. i. a hevítésnél kiterjednek, ugyanazért nagyobb tért foglalnak el s annál kisebb fajsúlylyal bírnak, minél nagyobb hőfokra emeltetnek. Nem úgy a víz. Legnagvobb sűrűségét és súlyát körülbelül 4°-nál zérus fölött éri el. Ha az általános törvényt követné, akkor a jég nehezebb volna, mint a víz; a tengerek felülete télen befagyna s a jég mihamar mélyre sülvedne s így a tengerek csakhamar hatalmas jégtömegekké változnának, melyek nyáron sem olvadnának fel s így talán az egész földet fokozatosan lak- hatlanná tennék. Talán véletlenség műve mindez, Theologus uram? Avagy talán természetes fajválasztás folytán s a létért való küzdelemben keletkezett mindez ? Most a kristályképződésre térek át. Miként a növény- és állatvilágot nem és faj szerint osztályozták, ép úgy az ásványokat s azok különböző kristályait systematikus rendszerbe foglalták. Mert itt a kristályok képződésénél is teljes rendszer s szilárd törvények mutatkoznak. Ezen kristályok a koczka, a gúlába átmenő hatoldalú oszlop szabályos alakját stb. tüntetik föl. Véletlen-e ez? Avagy talán öröklés folytán nyerték ezen tulajdonaikat? Jó, legyenek ezen tulajdonságok már minden egyes ásvány természetében bent. De ki választotta ki ép ezen ásványokat ép ezen természettel, azok nagy tömegéből, melyek önmagukban véve lehetségesek. — így tehát, már sok mindenféle dolog volt elkészítve a növényvilág megélhetésére. De hiányzik még a fő ; az alkalmas termőföld. Ennek szétzúzott kőből s más módon kellett képződnie. Mily csodás tervszerűség ötlik itt is szemünkbe, azt Liebig következőkép írja le : »Nincs a vegytanban csodásabb jelenség, mely annyira elnémítaná az emberi tudományt, mint amelyet a növényéletre alkalmas talaj természete felmutat. A legegyszerűbb kísérletekkel meg lehet győződni, hogy ha a televénv-földön esővizet szivárogtatunk át, a káli, kovasav, ammóniák, foszforsav legkisebb részét sem oldja föl, sőt, hogy a föld ezen. 8 Harnmerstein : Isten létének érvei.
