Hammerstein Lajos: Eredeti dolgozatok. Munkálatok - 56/1. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

A római szt. Pál templom

alakja, más szóval az egyes vallások építési rendszere is. Sőt egy és ugyanazon vallás templomai is elütök lesznek a szerint, a mint a vallásnak ezt vagy azt az eszméjét dom­borítják ki jobban. Nagyon is érthető tehát, hogy az esz­mékben isteni bőséget rejtő kér. vallás sok-sok építési formát teremtett meg. De valamint vallásunk eszméi nem ügyetlenül szerte-szórt, hanem egy félreismerhetetlen közép­pont, Jézus Krisztus személyisége körül csoportosuló részek : úgy építkezésünk rendszerei sem megannyi új alakzat, mely a másikhoz semminemű vonatkozásban sincs, hanem mind egy ősi alaknak többé-kevésbé elváltozott módosulása. Ez az alapalak az ős-ker. bazilika ; egyéb építési rendszereink csak ennek kifejtése részben vallásunknak időnkint jobban kiélesedő s nagyobb hévvel fölkarolt eszméi, részben isten- tiszteletének követelései, részben az egyes kér. nemzetek géniusza szerint. A keyeszthajók, a félkörív, a csúcsív stb. mindez látszólag újat alkot, holott csak újabb eszmékkel hatja át a régit. Az ős-ker. templom-építés akkor született, a mikor a katakombák homályát elűzte a jótékony Isten-Fia. Rögtön születésénél kimutatta, hogy életrevaló vér pezsdül ereiben. A keresztény művészek szeme megakadt a Róma tereit környékező ßamkixfj azon-kon, melyek a kereskedés csar­nokaiul s már régóta a törvény termeiül is szolgáltak : bennök arra való alakot vélt találni a kér. templom szá­mára. *) Eme hosszú, négyszöges, lapos tetőzetű, vagy fölül nviltan hagyott épületekbe, melyeknek egyik végén kerek apsis domborodott ki s melyek hajóját oszlopsorok keríték, belevitte az ifjú kér. művészet a zsidó s a kér. elemet, s ezzel készen állott a kér. bazilika. A jeruzsálemi templomra emlékeztet vissza — s ez képezi a zsidó elemet — a hajó­nak s a szentélynek különválasztása ; amabba a nép, ide 50 Munkálatok 56. évfolyam. ’) Újabban sokan megtámadták azon állítást, hogy az ős-ker. templom a profán basilikák fejlődése volna. A dolog eldöntve nincs s a nagy hasonlóság mégis csak megerősíti a régi felfogást. Viszont tagadhatatlan, hogy számot tevő nevek védik az újabb nézetet. Sem helyünk, sem czélunk nem engedi, hogy e kérdés fejtegetésére, vagy épen eldöntésére vállalkozzunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom