Hammerstein Lajos: Eredeti dolgozatok. Munkálatok - 56/1. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

A modern szabadkőművesség és a társadalom

A modern szabadkőművesség és a társadalom. 17H ség protektoraivá. Talán Isten büntette őket vaksággal, hogy ne lássák, hogy saját vesztükre törnek ; talán süketséggel büntette őket Isten, hogy ne hallják, a mint az általuk dédelgetett testvérek vad dühhel kiáltják fejükre a halált, »bosszú a zsarnoknak« ; talán fátyolt borított Isten emlékező tehetségükre, hogy elfeledjék XVI. Lajos szomorú esetét! Megszívlelhetnék Haugwitz vészkiáltását: »csak az uralkodók egyesülése menti meg a világot«,1) mert egy földalatti sötét hatalom, a szabadkőművesség, mely polypkarjaival az egész czivilizált világot körülöleli, a szabadság, egyenlőség és test­vériség nevében meg akarja dönteni a trónokat és birodal­makat. A szabadkőművességnek ugyanis nem kell az a szabadság, melyet a keresztény vallás ad, nem kell az az egyenlőség és testvériség, mert ez ő előtte szolgaság. A szabadság reá nézve csak ott kezdődik, hol trón és király megszűntek létezni, az egyenlőség csak ott, hol a király polgártárs felségjog nélkül, a testvériség csak ott, hol a communismus végződik, hol a király csak testvér, kit szaba­don hurczolhatnak vérpadra. Hogy e szavakat tényleg ily értelemben veszik, azt bizonyítja az is, hogy a franczia forradalom, mely úgyszólván nem egyéb, mint szabadkőmű- vesi forradalom, a szabadság, egyenlőség és testvériség éveit XVI. Lajosnak, vagy mint ők mondották, »Capet polgárnak« lefejezésétől számítja. Fönnebbi állításunkra még erősebb bizonyítékot találunk a Haller által kiadott »Leleplezések­ben.« Ezekben az iró arra tanít, hogy a szabadság, egyen­lőség és testvériségnek magyarázatát a felveendőnek jelle­méhez kell alkalmazni. A gyöngébb jellemű ember előtt úgy kell magyarázni, hogy szem előtt tartsa a felsőbbség iránt való tiszteletet. Majd így folytatja az író : »Ezen szörnyek, ezen zsarnokok, az emberiségnek ezen ostorai, ezek a hazá­nak atyái, az Istenség ezen élő képmásai, ezek a királyok, kiknek erős és személyes fönségük, kiknek szükségszerű nagyságuk és magasztosságuk csak becsülést, hódolatot és tiszteletet érdemel, szóval, akkor a társulatnak nincs egyéb czélja, minthogy az örökkévalóságtól való félelmet, az ural­l) Geheimnisse der Freimaurerei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom