Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

I. Rész. Fordítás

HARMADIK SZAKASZ.

Az államhatalom és hatásköre különböző feladatainak részleges tárgyalása.

erkölcstörvény keretén belül az államhatalom terjedelmét czélja határozza meg. Isten megadta neki mindazon jogokat, de csakis azokat, amelyekre czél- jának elérése és hivatásának betöltése végett szüksége van. Ezen czél pedig nem más, mint az államhatalom■ alá tartozó összes nép valódi jóléte és boldogsága. Eddigi kutatásainknak ez az eredménye.

De most folytatólagosan felmerül a kérdés: miben áll a nép összességének valódi boldogsága, vagy jóléte; mikor boldog igazán valamely nép itt a földön ? Feleletünk : Először, ha békében, bel- és külellenségtől biztosságban él; másodszor, ha mindennemű földi javakból elegendő mennyiség áll rendelkezésére és mindenkinek tehetségében áll testi- s lelki szükségleteit kielégíteni Sz. Tamás),1 Suarez* 2 3) és mások Arisztotelész3) nyomán, mint a népboldogság harmadik föltételét, még az erényt és erkölcsiséget is ide számítják. Ez utóbbit azonban úgy tekinthetjük, mint a béke és jogbiztonság szükségképeni föltételét s igy az állam először említett tevékenységéhez, az általános jogvédelemhez sorolhatjuk. Mert más módon ápolni az erkölcsiséget és az erényt az egyház alapítása óta nem az állam feladata, — miként ezt munkánk utolsó fejezetében látni fogjuk.

*) De Reg. princ. 1. I. c. 15.

2) De Legibus 1. I. c. 11. n. 7.

s) Politie. 1. VIL c. 1 et 2.