Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

II. Rész. Eredeti dolgozatok

422 Munkálatok. — A magyarbéli Bosnyák-család.

mint hiúság jelvényét hordá. A teplicskai templom meg egy gyönyörű misemondó ruhának van birtokában, melyet maga Zsófia változatos színekkel hímzett és a templomnak ajándékozott. Azon ösvény, melyen Zsófia templomba szokott járni a legutolsó tagosításig „Zsófia földjé“-nek neveztetett. Nevének népszerűsége tette azt, hogy az 1788-ban épült sztrecsényi templom sz. Zsófia tiszteletére lett fölszentelve, s e táj oly kegyelettel viseltetik ma is e név iránt, hogy a leányok legnagyobb része e névre kereszteltetik.1)

4. Bosnyák Judit bárónő.

Bosnyák Judit, a magyarbéli Bosnyák-családnak legtovább élt tagja született 1611 -ik évi január 7-én Füleken. Gyermekéveiről nem tudunk semmit. Idősebb testvérével, Zsófiával Surányban nevelkedett és 1628-ban férjhez ment gyarmathi Balassa Imre báróhoz, ki azonban 1633-ban már meghalt3) s három gyermeket hagyott maga után árván, úgy mint Imrét, Juditot (Koháry Istvánná) és Emerencziát (Eszterházy Zsig- mondné). Özvegyen maradt élte végéig.

Atyjának temetésén, 1635. jun. 4-én nem talákozunk vele, valamint a junius 7-iki osztozkodáson sem Surányban,3) hol Baranyay Gáspár és Sárközy Gáspár gazdatisztjei által képviseltette magát. Hihetőleg beteg volt.4)

1647-ben elhúnyt bátyja, István püspök hagyatékán való osztozkodás alkalmával, minthogy atyai jószágán sehol rezidencziája nem volt, Surányban nyert lakást s ettől kezdve itt élt állandóan.

Fia, ifjabb Balassa Imre gróf 1648-ban feleségül vette zombori Lippay Gáspár és Joó Róza leányát, Borbálát.6) Főispánja volt Pest, Pilis és Solt vármegyéknek6) s egy 1669-iki levelében magát szentelt vitéznek, királyi tanácsosnak és

') Balogh e. h. „Nyitramegyei Közlöny“ 1891. 4. és 5. sz.

2) Nagy Iván : Magyarország esaládai I. k. 126. 1.

s) Lásd a temetési szertartás leírását és a jun. 7-iki osztozást.

4) Országos Levéltár N. R, a. Fasc. 348. nro 7.

6) Országos Levéltár N. R. a. Fnsc. 326. nro 37.

6) Mocsáry L. Nódgrád vármegye esmertetése. III. k. 115. 1.