Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
I. Rész. Fordítás
told séget megszünteti ; az egyént egészen az államba olvasztja, agy szólván helyettesíti az állammal. Nem kevesebb az, mint a rabszolgaságnak uj alakban való felélesztése és általánosítása. Mert semmit sem változtat a dolog lényegén, hogy vájjon az úr, aki naponként megszabja nekem, hogy mit és mennyit dolgozzam s engem mindenképen gyámsága alatt tart, egyes személy-e vagy pedig valamely nép, vagy város összesége. Mindkét esetben rabszolgaságról van szó. Ne gondolja senki, hogy mi a fennebb kifejtett követeléseket csak úgy ráfogjuk a szoczialistákra. Még az 1880. évi wydeni nagygyűlésen megerősített gothai programmban, a német szocziáldemokraták e hivatalos hitvallásában is szóról- szóra ez áll : „Minden gazdagságnak s műveltségnek forrása a munka — s mivel a hasznothajtó általános munka csakis a társadalom utján érhető el, azért a munka összes terméke a társadalomé, illetőleg általános munkakötelezettség mellett egyenlő joggal annak minden egyes tagjáé, kiosztva kinek-kinek észszerű szükséglete szerint“. A munka rendszeresítéséről így szól tovább : „A munka felszabadítása megköveteli, hogy a munkaeszközök a társadalom közös vagyonává változzanak át, valamint hogy a közmunkák társadalmilag szabályozva, a munkaeredmény közhasznukig felhasználva és igazságosan felosztva legyenek“. Mindez természetesen a szabadság érdekében történnék. „Ezen alapelvekből kiindulva a szoczialis munkáspárt mindenképen arra törekszik, hogy az állam szabad, és a társadalom szoczialisztikus jellegű legyen, hogy a napszámot szabályozó éreztörvény bilincsei a napszámbérrendszer eltörlésével széttörjenek, hogy a kizsákmányolás minden alakjában megszüntettessék és minden társadalmi s politikai egyenlőtlenség száműzve legyen“. Ez utóbbi szavakban rejlik a szoczializmusnak a legmélyrehatóbb s a legfőbenjáróbb követelése, tulajdonképeni alapeszméje. A szocziális állam mindent egyenlővé akar tenni. Legyen lehordva minden magaslat s betömve minden mélyedés, hogy senkinek se legyen többé fölebbvalója, és senki se legyen kénytelen másokra föltekinteni. Ezen czél tartós elérésére a szoczializmus még az egyenlőtlenség s mindenek előtt az egyenlőtlen nevelés forrásait is kénytelen eltemetni. Innét egyik lényeges követelésük : hogy Azon elméletek, amelyek az államnak több hatalmat tulajdonítanak. \ 7 A7. államhatalom feladata és jogköre.
