Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
Bosnyák Tamás báró. 393 parancsolta neki, hogy hivatalát haladéktalanul foglalja el.1) Jun. 24-én újra sürgette őt erre a király,2) jul. 5-én pedig Eszterházy Miklós gróf nádor iparkodott rábeszélni a tiszt elfogadására.8) Bosnyák azonban teljesen megrendült egészségi állapota miatt az uj és terhes állás elvállalására semmiképen sem volt hajlandó. Kifogásait és okait végre a király is méltányolta és jul. 10-én kelt és a haditanács ülésében szerkesztett hivatalos iratban fölmentette őt s megengedte neki, hogy a megérdemlett nyugalomba vonulhasson, egészségét és családi ügyeit gondozhassa.11) Rövid nyugalmából felzavarta az 1631 — 1632-iki felsőmagyarországi pórlázadás, melynek leverésével a nádor őt és Bornemisza Jánost bízta meg s e végett 1632-ben 1000 lovast adott rendelkezésére.8) Ez volt Bosnyák Tamásnak utolsó hadi szereplése. Ezentúl minden idejét és gondját megrendült egészségének helyreállítására és családi ügyeinek rendezésére fordította. Az isteni gondviselés szépszámú gyermekekkel áldotta meg, kiket a leggondosabb nevelésben részesített. Két fiát, a kilencz éves Tamást és a hét esztendős Istvánt 1614-ben Telegdy János nagyváradi püspökhöz adta nevelésbe, ki az előző évben oly kiváltsággal kapta a püspökséget, hogy az esztergomi nagyprépostságot is megtarthatja, és Nagyszombatban tartózkodott. — Bosnyákra e miatt Lépes Bálint, nyitrai püspök és kanczellár rokona szinte neheztelt. „Értem — úgymond az 1614. junius 27-ikén Linczből írt levelében, — hogy kmetek váradi püspök uramnak adta legyen az kis öcséimet, talám én is gondját tudtam volna az öregbiknek viselnem, és körülöttem tanult volna annyit mint Nagy-Szombatban. Ne is vélte volna bár kmetek, *) *) Fasc. A. nro 37. 2) U. a. szám alatt. 8) Fasc. A. számozatlan, közölve Károlyi Oktevéit. IV. k. 240 -242. 4) Fasc. A. nro 36. Károlyi Oki. u. o. Köszvényben szenvedett. Károlyi Oklevélt. IV. 237—239. 11. A nádor jul. 5-iki levelében Írja : „hogy Kmed az salétromos vízben fürdik, ítélem, hogy az köszvény ellen hasznos.“ Károlyi Oklev. IV. 240—242. 11. =>) Tört. Tár. 1887. 631. 1. 1888. 128. 1.
