Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)

II. Rész. Eredeti dolgozatok

Joel.

317

Különben okoskodásaik magukban sem állanak meg. Merx ezeket mondja: 1. Joel soha nem említi az éjszaki hatalmasságot, sem Izraelt. Nem épen szükséges ugyan, hogy a próféta az asszirusokról ok- vetetlenül megemlékezzék, de a régi próféták : Ozeás,

Ámosz, Zakariás, Mikeás és Izaiás mind sokat beszélnek felőlük. Hogy pedig Izraelt nem említi, abban megegyezik az asszír bukással egyidejű Náhummal, Haba- kukkal, Szofoniással és Jeremiással. — De hát, ha Ozeás és Ámosz említi Asszurt, akkor már Joelnek is kell róla beszélnie ? Izraelt pedig minek említse, ha semmi dolga sincs vele?

Merx maga mindenütt kikel a hallgatásból vett bizonyságok (argumentum e silentio) ellen és ime maga is ilyesmivel kezdi okoskodásait. Joel korában semmi baj nem volt az assziriusokkal, Izraellel pedig nem volt dolga a prófétának, azért hallgat egyikről és másikról is.

2. Bálványimádásról sehol sem emlékezik; egyáltalán bűnt nem említ, nem is feddi a népet, jeléül annak, hogy az ő korában nem volt hűtelen Istenéhez, hanem egyedül neki szolgált még pedig a levi- tikus törvények szerint. Mindezek a száműzetés utáni időkre, Ezdrás korára utalnak. Joás és Oziás a magas helyeket le nem rontották : tehát Mózes törvénye korukban nem volt oly teljesen megtartva, hogy a próféta semmi feddésre méltót nem talált volna. E bizonyságra már előbb megfeleltünk : a magas helyeken való áldozás nem volt bálványimádás. A prófétának tehát nincs oka bálványimádás miatt feddeni a zsidókat. Sőt tudjuk, mily pontosan és szigorúan tartották meg a levitikus törvényeket Oziás idejében. Krón, 2.

Az meg valótlanság, hogy a próféta egyáltalá- '(>’ 1(>' — ban bűnt nem említ, melynek elvetésére hívná a népet.

Mondja bizony a próféta: „Térjetek az Úrhoz teljes szivetekből . . . térjetek a ti Uratokhoz, Istenetekhez, mert ő kegyes és irgalmas“ (2, 12, 13.). Ha épen semmi vétkük nem volt, akkor nem kellett az