Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
Akik elvetik a dogmatikus hagyományokat. 285 kételyt és néha kétségbeesést!“ íme! ez a hagyomány elvetésének gyászos eredménye. Hitközöny, hitetlenség, kétségbeesés ! Midőn a XVI. század újítói kimondották, hogy a hagyomány nem hitforrás, bizonyára nem gondolták meg elvök káros következményeit ők minden áron szabadulni akartak a gyűlölt római pápa és egyház hatalma'alól s azt hitték, hogy megdöntik a pápai trónt, ha elvetik a hagyományt. A tradi- cziót a „sola biblia“, az egyház tanítóhivatalának tekintélyét a „szabad kutatás“ elvével igyekeztek pótolni. De törekvésök sikertelen maradt ! Nemcsak, hogy nem pótolták a hagyományt, hanem maguk alatt vágták a fát s oly elveket állítottak fel, a melyek teljes lehetetlenné teszik a hitet. A régi római egyház meggyilkolására készített fegyver az ő szivöket verte át s a protestántizmus, ha szabad azt mondanunk — halva született. Hogyan lehet az, kérdezhetné valaki, hogy a protestantizmus halva született s mégis ma, négy század után, erősnek, hatalmasnak látjuk ? E körülmény nem hazudtolja meg állításunkat ! A protestántizmus él ugyan, de életét rút ellenmondás, szégyenletes önmeghazudtolás árán váltotta meg. Katholizálta magát ! A hagyományt csak elvben vetették el, tényleg azonban elismerik hitforrásnak, mint már előbb említettük. A gyakorlati életben semmi különbség sincs hitszabály tekintetében egy katholikus és egy protestáns hitközség között. Mindkettőben a pap prédikácziója a hitszabály ; a protestáns hivő nem törődik a „sola biblia“ elvével s nem él a „szabad kutatás“ jogával. Nem kérdezi, hogy a pásztor egyik-másik tanítása hol van megírva s nem néz utána : vájjon helyesen értelmezi-e a szentirást ? „A nagy tömeg nem tanul semmit ; nem kutat semmit ; nem is képes tanulni, kutatni semmit. Hisz. Távol, jóval fölötte, magasabb légkörben, a pásztorok világában, ott folynak a szabad kutatás szülte viták. Ám ezek is mily ritkák ! Hány pásztor nem tanul semmit, nem kutat semmit ; elfogadja egészben az egyháztanács tanait és e tekintetben szintén katholikus módon él. Nem volt érdemes a tekintély elvét elméletben elvetni, hogy gyakorlatban visszatérjenek reá“.1) Kár volt elvetni a hagyományt elméletben, ’) Bougaud : i. 250. old.
