Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
Tartalomjegyzék
4 Az államhatalom feladata és jogköre. szocziálpolitikai fejtegetésnél inkább előtérbe lépne, mint e kérdés : mennyire terjed az állam beavatkozási joga a társadalom különféle téréin. Nem kételkedünk afölött, hogy e kérdés megoldása a jövőre rásüti az ő sajátos bélyegét, és ha a népek érdekében helyes megoldást nem nyer, akkor vagy a szoczializmus ölébe dob, vagy az anarchia karjaiba dönt. És mégis, mennyi az eszmezavar, mennyi a homályosság e kérdésben ! Azért is azt hiszszük, hogy e kérdésnek minden szenvedélyességtől ment, és tisztán tárgyilagos megvilágításával széles körben érzett szükségnek teszünk eleget. S nem is tartunk attól, hogy bárkivel is összeütközésbe jöjjünk, vagy megsértsünk valakit. Hisz’ czélunk nem a harcz, hanem a kibékítés, fejtegetéseinkkel nem pártérdeket, hanem az igazságot akarjuk szolgálni. Természetes, hogy e sorokban nem vitathatunk meg egész részletességgel minden egyes esetet, ahol az állami illetékesség szóba jön ; hisz’ ez esetben egy egész államjogtant kellene Írnunk.- A mi czélunk e helyütt egyedül az, hogy művelt embertől könnyen megérthető módon azon általános alapelveket adjuk elő, amelyek szerint a különféle szocziálpolitikai téren felmerülő ama kérdésre biztos feleletet lehessen adni : Mit szabad és mit kell az államhatalomnak tennie, mit pedig nem ? Mindazáltal nem fogjuk elmulasztani, hogy fejtegetéseink körébe egyes gyakorlati eseteket is föl ne vegyünk, és a megállapított alapelvekből önként érthető következtetésekre ne utaljunk. Csak azt jegyezzük még meg, hogy mi az államot, ahol ennek az ellenkezője magából az összefüggésből ki nem tűnik, tisztán természetjogi szempontból vizsgáljuk, az emberi természetet olyannak véve föl, amilyenül a tapasztalás szerint a jelenlegi bukott állapotban jelentkezik. P’ejtegetéseink e szerint tehát általában véve minden államra vonatkoznak, létezzék bár az akár a jelenben, akár pedig a múltban ; Európában vagy más világrészben, legyen az akár keresztény, akár nem. Mert a természetjog minden időt, minden államot kötelez. Há fejtegetéseink általában kevésbbé illenek a pogány, mint a keresztény államokra, ennek oka az, hogy a pogány népek az igaz isten ismeretével az ember földi helyzetének valódi fogalmát is elveszítették s hogy a természet törvénye náluk nagyon
