Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
• hagyományát, arra vonatkozólag igy felel: „Mivel (a szent- irást) mélységes voltánál fogva nem veszik mindnyájan egy és ugyanazon értelemben, hanem egyes helyek csaknem annyiféleképen magyarázzák, ahányan vannak; másképen értelmezi Novatius, másképen Sabeliius, másképen Donatus ..........így tehát a különféle tévelyek tekervényessége miatt felette szükséges, hogy a prófétai és apostoli iratok magyarázásában a kath. egyház tanítása tekintessék zsinórmértéknek.“1) A dogmatikus hagyomány létezése mellett bizonyítanak III. az egyetemes zsinatok. Az egyháztörténelem tanúsítja, hogy úgy az egyetemes, mint a részleges (nemzeti, tartományi és egyházmegyei) zsinatokon a hagyomány mindig főszerepet játszott, akár valamely igazság megállapításáról, akár tévely kárhoztatá- sáról volt szó. így már az I. egyetemes, niczeai zsinatról ezt irjá szent Athanáz : „Tehát ezen értelemben akarták használni a Nicaeában összegyűlt atyák e szavakat : ôpoovaiog s hogy- ők nem maguktól gondolták ki e szavakat, — mint az ellenfelek állítják — hanem másoktól kapták réges-régen, rajta ! bizonyítsuk be most mindjárt“.* 2) S a bebizonyítás után hozzá teszi : „Íme bebizonyítottuk, hogy ez a tan egyik atyáról a másikra, mintegy kézről-kézre hagyományoztatott. Ti pedig új zsidók és Kaifás tanítványai“ . . . stb. így tanított a III. egyetemes, efeztisi zsinat is 431-ben.3) A negyedik egyetemes, kalcedoni zsinat (451.) atyái pedig Nagy sz. Leo pápa levelének hallatára igy kiáltottak föl : „Ez az atyák hite ; minden apostol igy tanított ; mi is ezt hiszszük. Aki nem igy hisz, legyen kiközösítve“.4 5) Az ötödik egyetemes, II. konstantinápolyi zsinat (553.) igy végzi határozatait : „Miután hitünk tárgyának jelentettük ki mindazt, ami részint a szentiratokban, részint pedig az atyák tanításában reánk maradt és azokról, amiket az előbb említett négy zsinat az egy és ugyanazon hitről tanított . . . stb.6) A hetedik egyetemes, II. niczeai zsinat (787.) ') Ibidem c. 2. a) De decret. Nicaen. n. 27. 3) Harduin: acta cone. II. col. 1354. et sequ. Vincén. Lyrin. Comnon. cap. 30. *) act. 2. 5) Mazella: id mű, 263. old, Pozitív bizonyítékok a hagyomány létezése mellett. 239
