Munkálatok - 55. évfolyam (Budapest, Toldi, 1892)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
A remete, 189 Nyakassy Gáspár nem késett tiszteletes atyjával közölni Jean Tille látogatását ; kijelenté azt is, hogy a tudós úr jól ismeri Rigó Aladárt. A tiszteletes érdekkel fogadta ugyan a hírt, de legott megjegyezte, hogy semmi különöst nem talál a dologban. Ha őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy maga Nyakassy Gáspár sem látott benne semmi rosszat, de már azt nem volt képes megérteni, hogy mikép állíthatja Jean Tille oly határozottan, hogy Aladár apai örökségének átvételére készül, holott az öreg Nyakassy szerint minden jogáról lemondott. Midőn kételyének kifejezést adott, a tiszteletest furcsa helyzetbe hozta. Tudod mit Gáspár? Ha ez az ügy komolyan szóba jönne, azt kell mondani, hogy az öreg Mátyástól megvettem a kastélyt. S ha az öreg Mátyás előkerülne ? Akkor . . . akkor ... de az lehetetlen! Tíz éve, hogy eltűnt és nem tudni róla; különben ott az írás. De hagyjuk ezt most fiam Gáspár; olvasd inkább a „Dorong“-ot! Lássuk, mit mond legújabb czikkemről. Gáspár ur előhúzta zsebéből a „Dorong“-ot. Átolvastam — úgymond — de szó sincs benne a papa czikkéről, hanem van más, ami érdekel minket. — Ezer villám! Kineveztek? Erdemjelt adtak? Tudtam, tudtam, gondoltam; ideje is már .... — Apám igen naiv. Nem ez, hanem Jean Tille felolvasása van közölve a Rigókastélyról. — Ah az lehetetlen ! Hazugság, rágalom . . . olvasd fiam Gáspár, hadd halljam, mit ir rólunk az a sehonnai. ,,Tisztelt uraim és hölgyeim! Biztos tudomásom van róla — olvasá Nyakassy Gáspár — és a fennebbiek után nem kételkedem kijelenteni, hogy a Rigókastélyt a Nyakassyak csalás utján ......... — Elég, elég ! Rágalom... hol egy puska . . . lelövöm . . . — Várj csak papa! Legalább hallgasd meg. Tehát : „aNyakassyak furfangos csalás utján kerítették kezükbe. Igen ők gaz csalók, de nemsokára kiderül a csalás : az igazság győzni fog .........“ — Nem, ezt nem tűrhetem ! megállj sehonnai, ki becsületemben gázolni mersz ! Gáspár fiam te jó lövő vagy .........
