Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
I. Rész. Fordítások
66 A modern társadalom hamis eszméi. némelyek haladásnak, de szerintünk ez hanyatlás a népek életében. A pogány büszkeség győzött ; Kleon tímár ismét, felülkerekedett. Szókratész újból kiürítheti a méregpoharat. Görögországban az állam ügyei iránt minden intelligens ember érdeklődött, az intelligentiához pedig az összes polgárság tartozott. Ez emberek nem is értek volna rá dolgozni, még ha akartak volna is, ami különben eszük ágában sem volt. Rómában a cives Romani-k tétlenül ő'gyelegtek az utakon és utczákon s tanácskoztak az állam jólétéről. A szabad emberek megvetették a munkát s rabszolgákra bízták. Büszke nemzedék volt ez, mely a régi szabad államok fölött uralkodott. De meg volt az a mentsége, hogy az akkori embereknek nem hirdettek más tant, nem ismertek jobbat. Mi ismét fölveszszük a fonalat, melyet a kereszténység ketté vágott. Nem ismerjük az alázatosságot, lemondást és szerénységet; azt akarjuk, hogy mindenki ismerjen, dicsérjen és magasztaljon ; többet törődünk a világ ítéletével, mint lelkiismeretünk szavával ; többre becsüljük, ha a tanácsban ülhetünk, mint ha az égben, Isten közelében trónolunk ; jobban hiszünk eme vagy ama számvevőség vagy törvényszék elnökében, mint az élő Istenben és az első hivatalnoknak kegyét összehasonlíthatatlanul fontosabbnak tartjuk, mint a mennyei Fölség tetszését. Mi sem rendeltetésünk czéljának eléréséért, sem családunknak, sem foglalkozásunknak nem élünk, hanem csak a világ sokféle csereberéjének. Jelentékeny részt veszünk a politikában, aránytalanul nagy mérvben érdeklődünk a kormány cselekedetei iránt s vagy pártoljuk, vagy elitéljük azokat. Ha szűk körű rendi érdekről lenne szó, akkor értenők, mért foglalkoznak vele annyit és annál inkább helyeselnők, minthogy szükebb kört könnyebben át lehet tekinteni és könnyebben lehet rajta uralkodni, mivel kisebb terjedelmű tudást és ismereteket tételez fel, hogy az ember kisebbszerű érdeket eredménynyel szolgáljon. Magának a keresztény alázatosságnak idejében is általános volt a törekvés, hogy az emberek a hazának vagy a társulatnak, melyhez tartoztak, érdekeit előmozdítsák.
