Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
I. Rész. Fordítások
Az yvetoti iskola. 17 az a czélunk, hogy az yvetoti szokásokat meghonosítsuk, hanem csak az, hogy honfitársainkat a szép idealismusra figyelmeztessük, mely a boldogság ezen oázán uralkodik. Egy yvetoti bölcs férfiú — ugyanaz, aki a marhahús megdrágulása miatt tanácsosabbnak tartotta birkahúst enni — egyszer azt erősítgette, hogy az ő véleménye szerint minden negyven lépésre egy iskolának kellene az embereket betörésre hívogatni. Ez az ember meglehetős közel járt az igazsághoz. Kinek az ifjúság java szívén fekszik, annak azt kellene kívánnia, hogy minden templomra tiz iskola essék, sőt hogy a hasznavehetetlen templomokat is iskolákká alakítsák át. Yvetotban a népnevelés emelésére elismerésre méltó buz- góságot fejtettek ki ; de megfeledkeztek a fődologról : a népben lelkesedést kelteni az uj iskola iránt. Mi nem tudunk olyan nagyhangú politikai reklámokat csapni, mint a franczia tanítók s oly hazafias dalaink sincsenek, amelyek egyrészt szeretetet keltenének az üj iskola, másrészt gyűlöletet az elavult intézmények iránt. Ilyen dal volna például : Szinte látja az ember, hogy a kicsinyek mennyire óhajtanának nyakára hágni a nagy tudatlanságnak. Még a verstan és rímek törvényeire is tanítják az ifjúságot s szinte jól esik az embernek, ha anyanyelvén oly tiszta rímeket képes alkotni, mint a költő, ki e szókat rímelteti egymással »gyermek« és »jertek«. Különösen ajánlanék a következő strófát, melyet az yvetoti iskola növendékei nagy előszeretettel szoktak énekelni : 2 3. Az iskola, »Fel ifjú, gyermek, Tanulni jertek. El iskolába ! Mert szégyen vár A tudatlanokra S dicsőség száll a Tanult, okosra !« Munkálatok. — A modern társad, hamis eszméi.
