Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
A szentirásfordítások különféle hasznáról. 341 szabad fordítások nem ragaszkodnak annyira a szavakhoz, hanem a kifejezések világosságára és szabatosságára törekszenek ; a szolgai fordítások ellenben a szavakhoz ragaszkodnak. Magától értetődik tehát, hogy a szabad fordításoknak kritikai haszna kisebb, mint a szorosabbaké ; ezek ellenben épen azért, mert a szavakhoz ragaszkodnak, kevésbé világosak s így kisebb a hermeneutikai hasznuk, mint a szaba- dabbaké, de nagyobb a kritikai hasznuk. A fordítások hermeneutikai és kritikai haszna, általában mondva nagyban függ azok régiségétől is. Mert minél közelebb áll a fordító helyre és időre nézve az irathoz, melyet fordít, annál jobban tudhatja nemcsak azt, hogy mit írt a szerző (kritikai hasz.), hanem azt is, hogy szavaiban mily értelem rejlik (herm. h.). Mindazonáltal az újabb fordítások is, különösen a közvetlenek, szintén figyelemre méltók e tekintetben ;*) mert ezeknél több oly körülmény jöhet össze, mely ezeknek is úgy hermeneutikai mint kritikai hasznát nagyban ajánlja, így : az ujabbkori fordító jártassága azon nyelvben, melyből fordít; a nyelvrokonság stb. De általában tekintve a dolgot azt kell mondanunk, hogy minél régibb valamely fordítás, annál nagyobb a tekintélye is, tekintve akár hermeneutikai, akár kritikai hasznát. Az említett hasznokon kívül még más kettőt említünk.2) Az egyik az, hogy a szentirási fordítások keletkezése nem csekély mérvben világosítja meg az egyháztörténelmet. T. i. ha már szentirásfordítást találunk valamely népnél, biztosan, vagy legalább nagy valószínűséggel következtethetünk arra, hogy azon időben, mikor ezen fordítás keletkezett, náluk a keresztény hit már virágzani kezdett. A gondos és körültekintő hithirdetőket ugyanis mindig azon látjuk előbb fáradozni, hogy a népet először megtérítsék és csak azután látnak a szentirás lefordításához. így járt el szt. Frumentius az ethiopsoknál, szt. Cyrill és Method a morváknál stb. De magával hozza ezt már a dolog természete is. l) V. ö. Márkfi : Introd. in ss. 11. N. T. pars gen. 123. lap. s) V. ö. Dankó : De s. Script, eiusque interpr. Comm. 3. rész, 144. lap.
