Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)
II. Rész. Eredeti dolgozatok
A római pápa primátusa. 267 az esetet.1) »Midőn tehát megebédeltek, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónás fia! szeretsz-e engem jobban ezeknél ? Mondá neki : ügy van Uram, te tudod, hogy szeretlek téged. Mondá neki: Legeltesd az én bárányaimat. Mondá ismét neki : Simon, Jónás fia ! szeretsz-e engem ? Mondá neki : ügy van Uram, tudod, hogy szeretlek téged. Mondá neki : Legeltesd az én bárányaimat. Mondá neki harmadszor: Simon, Jónás fia ! szeretsz-e engem ? Elszomorodék Péter, hogy harmadszor mondá neki : szeretsz-e engem ? És mondá neki : Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged. Mondá neki: Legeltesd az én juhaimat.« Itt Krisztus Urunk ismét csak Péterhez beszél, mi kitűnik a megszólításból : Simon, Jónás fia ! Ugyanezen szavakkal kezdte beszédét akkor is, mikor Péternek Ígérte a joghatósági elsőséget : Boldog vagy Simon, Jónás fia ! Azután abból is kilátszik, hogy Krisztus Urunk csak Pétert ruházta itt fel azon nagy hatalommal, melyet e szavakban fejezett ki: »Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat,« hogy Krisztus Urunk azt kérdi Pétertől: »Szeretsz-e engem jobban ezeknél?« Nem érthetünk tehát mást, mint Pétert, mert az Ur egészen világosan szembe állítja őt a többivel. Az evangélista megjegyzi továbbá: »Elszomorodék Péter, hogy harmadszor mondá neki.« Péterhez beszélt tehát az Ur, Péternek mondá: »legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat«, mert Pétertől kérdezte : Szeretsz-e engem s Péter szomorodék el a kérdésre. De lássuk, mit mondanak a Péterhez intézett szavak : »Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat.« Vájjon csakugyan joghatósági elsőséget biztosítanak Péter számára az egész anyaszentegyház felett? Krisztus Urunk bizonyára joghatósági elsőséget adott Péternek a fentebb idézett szavakkal. Képletesen beszélt itt is az Ur, mint midőn megígérte Péternek a primátust. Hogy tehát helyesen fogjuk fel s megértsük a szavakat, tekintetbe kell vennünk az usus loquendi-t. A fősúly e két szón van ßoaxs, 7iOí/.iaíve, melyek itt bizonyára synonim kifejezések, l) János 21. 15—17.
