Munkálatok - 54. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1891)

I. Rész. Fordítások

Az emberiség jótevői, népboldogítók. 101 akiről azt beszélik, hogy nem is atyjának, Sabbatiusnak volt testi fia, hanem valamelyik rossz démoné, aki Sabbatius feleségével titkon élt. De nemcsak Prokop Ítéli el Justiniánt ; egy másik kor­társa, Evagrios is átkozza a despotát és úgy nyilatkozik róla, hogy ő az egész birodalmat égbekiáltó jogtalansággal tölti be, gonoszsággal és bűnökkel mételyezi meg s ezért el is veszi majd jutalmát a pokolban. Justinián azért mégis csak nagy ember és népboldogító marad és ha a pápák nem okosabbak és igazságosabbak, mint a görög patriárcha, aki már ez uj szent gloriolájának elkészítésén dolgozott^ Theodora férjében bizonyára a kényurak védőszentjét tisz- telnők. Szép Fülöpöt és XI. Lajost hűtlenségeik és rémes tet­teik daczára minden, nemzetének hatalmára és befolyására büszke franczia hódolattal tünteti ki. Rémképek voltak, oly férfiak, kik más állásban százszor megérdemelték volna a bitófát, a nemzet azonban nagy uralkodói közé számítja őket. Angol Erzsébetet manap is az angol hatalom megalapítója­ként dicsőítik és a hálás nép megőrzi emlékét. De ő semmi­vel sem volt jobb az ó- és újkor kőszívű zsarnokainál. Erő­szakos, igazságtalan, csalfa volt, csak az anyagi érdekeket nézte és soha sem emelkedett a meggyőződés fényes magas­latára, mely Istennel és az örök eszmékkel számol. Nincs máskép a dolog II. Frigyessel és a korszakalkotó Bona­parte Napóleonnal sem. Nem tagadjuk, kell bizonyos erély ahhoz, hogy valaki más nézeten legyen, mint amelyet nagy történetírók mondtak ki és az emberiség nagyobb része szin­tén magáénak vall. A nézetek különfélesége mindkét ural­kodó tetterejének túlsúlyából származhatik. II. Frigyes igen értelmes uralkodó volt és ha az ész erény volna, oly ural­kodót szemlélhetnénk benne, ki megérdemelte volna, hogy örökké éljen. De mivel a politikai tehetség nagy, kiváló tu­lajdonok mellett is meglehet, de ezek nélkül is létezhetik és működhetik, azért az uralkodó okosságáról annak jóságára következtetni kissé elhamarkodott dolog volna. Az ész ha­sonlít az eszközhöz, melynek kezelésétől függ, vájjon hasz- nos-e, vagy káros-e az emberiségre ? Az ész akarat nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom