Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
A gyermekek keresztény nevelése. Első könyv
74 Első könyv. 30—31. fejezel-. 30. FEJEZET. Imával kell Istenhez fordulnunk, hogy gyermekeink legyenek. »Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan fölülről vagyon, a világosság atyjától«,1) mondja szt. Jakab apostol. Ennélfogva a gyermekek is Isten adományai. Azért az apa és anya ne csupán keresztény módon és isteni félelemben éljenek s a kivánt utódokat ne csupán várják Isten jóságától, hanem alázatos és buzgó imában kérjék is őt ezért s mindenben csupán Isten dicsőségét és akaratát tartsák szem előtt. Mert, ha igaz is, hogy az Isten a szülőknek, olykor ismeretlen okból és az ő javukra, noha hűségesen szolgálnak neki s kedvesek előtte, egyetlen gyermeket sem ad, mindazáltal tagadni nem lehet, hogy az ima erejével tőle számos jótéteményt nyerhetünk. Ebben Istennek bámulatos kegyessége nyilvánul, aki azt akarja, hogy ajándékait s kegyelmeit némileg megérdemeljük s valamilyen jogczímen megszerezzük, mint bizalom, alázat, kitartás s sok más erény jutalmát, melyeket ájtatos imában gyakorolunk. Ezáltal az irgalmasság atyja bőkezűbben s állandóbban akarja kegyelmeit, melyeket kérünk, számunkra biztosítani, mint mi azokat óhajtani s kérni tudnők, sőt egész odáig megy jóságával, hogy saját ajándékaiért minket a mennyországban még meg is akar jutalmazni s koronázni, mintha csak mi magunk saját erőnkből érdemeltük s szereztük volna meg azokat. Azért azoknak az apáknak s anyáknak, kik gyermekeket óhajtanak, gyakran Istenhez kell fordulniok hivő s bizalomteljes imában amaz ígérettel, hogy gyermekeiket az ő dicsőségére fogják nevelni ; s a mennynek dicsőséges királynéja, Istennek sz. Anyja, Máriához s más szentekhez alázattal esedezniök közbenjárásukért. Ha imájuk nem is lesz nyomban meghallgatva, nem kell azért módfelett szomorkodniok, hanem várják be türelemmel s alázatos ön>) Jak. 1, 17.
