Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
A gyermekek keresztény nevelése. Első könyv
Némely szülő hanyagsága á nevelés ügyében. 41 a test szerint. Ámde nem kevésbbé tény, hogy ha nem is épen valamennyi, de mégis sok családapa minden másért inkább töri magát, mint saját gyermekeiért. És ha itt gyermekekről van szó, főleg lelkűket értjük, mely az Istenre való tekintettel tulajdonképeni s végső czéljnk, saját valójuknak legnemesebb s leglényegesebb része. Egy bölcs pogány író bámulatát s egyszersmind sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy a szarvasmarhákat és lovakat jobban ápolják és gondozzák, mint az embereket. Ámde a híres szentatya, aranyszájú sz. János, ki Isten iránt való szeretettől lángolt s a szörnyű kárt, amelyet a szülők ilyetén hanyagsága gyermekeik lelkében okoz, még jobban ismerte, fájdalmát efölött még élesebb szavakkal fejezi ki. Azt mondja, nagy bolondság az, hogy az ember javai s birtokaival többet gondol, mint saját gyermekeivel, pedig mindezen gazdagságot azok számára^ szerzi és tartogatja. Ki nem tudja, így kiált fel, mekkora gondot fordítanak a lónevelésre, mennyit fáradoznak a fiatal paripák fölnevelésén s idomításán, úgy hadi használatra, mint fényűzésre és magán kedvtelésre ? Igazán bámulni való, mekkora fáradságot s türelmet fejt ki a lovas, hogy egy-egy ily szilaj állatot annyira betanítson, hogy a kéz és sarkantyú minden még legkisebb mozdulatát is észrevegye s kövesse. És mit mondjak azokról, akik futó gyönyörért ugyanolyan szorgalom s gondossággal kutyákat és madarakat tanítanak be, midőn bámulandó ügyességgel, nem is tudom miféle emberi s értelmes cselekedetekre oktatják s velük született vadságuk s ragadozó hajlamaikról las- sankint leszoktatják. így háríthatja el a fáradhatatlan törekvés és munka még a legnagyobb akadályokat is. Nem szándékozom itt a földmívelésről, a kereskedésről és iparról s a különböző foglalkozásokról szólani, amelyek érdekében az ember sem fáradságtól sem költség és veszélytől nem riad vissza, amelyek miatt testi egészségét, de sőt olykor még lelki üdvét is a legnagyobb veszélynek teszi ki. Ha mindeme munka, mindeme gond és fáradságnak csak egy kis részét fordítanák gyermekeik jó nevelésére, mily csodálatos hatásokat észlelhetnénk s mennyivel jobban állana