Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)

Harmadik könyv

432

Harmadik könyv. 53. fejezet.

kozásokat : mindazonáltal ritkábban s a férfiak kizárásával kell ezeket élvezniök, mindezeknek pedig a leglelkiismeretesebb anyai felügyelet alatt és azon majdnem aggódó elővigyá- zattal kell történniük, amelyet a szűzi szemérem és tisztaság megkövetel.

53. FEJEZET.

Az ifjúságot környékezd veszélyek.

•Nem kis jelentőségű feladat az embert Isten dicsőségére, embertársainak javára és övéinek üdvére fölnevelni. Nagyon természetes, hogy ily pompás gyümölcsöket hosszas és állhatatos munkálkodás nélkül nem szedhetünk. Azért a családapának nem szabad csüggednie e munkában. Bízva Isten irgalmában, fáradhatlanul törekedjék a czél felé és szünet nélkül harczoljon a veszélyekkel, melyek nap nap után fejünk fölé torlódnak.

Mily keservesen siratja meg sz. Ágoston ifjú korában elkövetett bűneit ! Panaszra fakad övéi ellen, akik fiokat csak a tudományokra és az ékesszólásra oktatták, hogy egykor híres férfiúvá váljék és így, nem törődve üdvösségével, a gyönyörök örvényébe taszíták.

Máskép tesz a jó családapa. 0 előre látja a vihart, minden eszközt, minden módot felhasznál s a legnagyobb veszélyben sem bocsátja ki kezéből gyermekei üdvének kormányrúdját. Az emberi életnek ezen korszaka nem kevésbbé van kitéve a veszélyeknek, mint a fák virágzásának és a gyümölcs fejlődésének ideje. Költők és bölcsészek szólották már erről. Az ifjúság, mondják ők, kiváncsi, bátor és vakmerő a merészkedésben s a vágyakozásban. Leghőbb, mulékony és ellenmondásokkal telt vágyaik óráról órára változnak ; alig lett kielégítve az egyik, már ismét új keletkezik. Olyanok, mint a lázas ember szomja.

Az ifjúságnak legnagyobb ellensége a testi zabolátlanság! Ez ama szírt, melyen a szerencsétlen ifjak legtöbbnyire zátonyra jutnak és hajótörést szenvednek, kivált azok, akik vagy szülőik halála, vagy azok hanyagsága folytán kellő vezetésben