Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)

Második könyv

342 Második könyv. 139. fejezet. és idegenek vagyunk, körülvéve ezernyi nyomorúsággal és szükségletekkel. Mert nemcsak testünk van számtalan ve­szélynek kitéve, hanem még sokkal inkább lelkünk, mint amelynek állandó harczot kell viselnie a lázadó testtel, a csábító világgal és az ördög ravaszságával. Hogyan állhatnánk ellen eme félelmes ellenségeknek, ha bennünket a Mindenha­tónak karja nem ótalmazna? Nem balgák-e tehát azok, kik hasonlóan az oktalan álla­tokhoz szemeiket sohasem emelik az égre, hanem ehelyett e nyomorult élet kéjeinek és örömeinek fertőjében keresik otthonukat ? A valóban okos keresztény éjjel-nappal ama kimondhatatlan javakra gondol, melyekben mennyei Atyjának háza bővelkedik és szíve mélyéből kiáltja : »Jöjjön el a te országod«, mely összes vágyaink czélja és teljesedése! Azonban, aki a dicsőség országába el akar jutni, annak először a malaszt országán kell átmennie s azon kell lennie, hogy Isten uralkodjék szívében és ne a bűn. S épen ez az, amiért eme második kérelemben imádkozunk, hogy t. i. Isten a hit, remény és szeretet által bennünk és minden ember szívében uralkodjék és hogy, miután e földön szent malasztja által bennünk uralkodott, holtunk után bevezessen a dicsőség országába, mely, mint a hittudósok mondják, a kegyelem tö­kéletessége és telje. Gyulaszszátok fel tehát, atyák, ezen szép ország iránt való szeretetre gyermekeitek szivét ! Mondjátok nekik, hogy eme kimondhatatlan boldogság, melyet az apostol szavai sze­rint szem nem látott, fül nem hallott s mely az ember szí­vébe föl nem hatott!), nem a tunyák és hanyagok számára van készítve, kik csak szájukkal kívánkoznak utána, hanem azok számára, kik fáradozva és erőlködve azon vannak, hogy jó cselekedeteik által Istennek tetszését kiérdemeljék; kik az isteni malaszttal együtt működnek és bátran harczolnak. Azért mondja maga az Üdvözítő: »A mennyeknek or­szága erőszakot szenved és az erőszakosok ragadják el azt.«2) ») Kor. I. 2, 9. 2) Máté 11, 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom