Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
Második könyv
barátunk iránt és a szenvedett sérelmek megbocsátásának megtagadását. Mert miként merészelhetné valaki testvérgyilkos kezét az égre emelni és meghallgattatást remélni ? Minthogy azonban mi magunk nem vagyunk méltók arra, hogy valamit nyerjünk, ép azért imánknak erejét és hatályát Jézus Krisztus érdemeiből kell merítenie. Az ő nevében kell kérnünk az irgalom atyját, miként ezt az anyaszentegyház minden könyörgésében teszi. Segítségül kell hívni a bold. Szüzet és a szenteket is, kik dicsőségesen uralkodnak Krisztussal, hogy közbenjáróink és szószólóink legyenek s velünk és értünk imádják a legfőbb Istent, az Atyát, Fiút és a Szentleiket, minden kegyelem és boldogság szerzőjét s adományozóját. Miután azonban, mint említém, nem feladatom az ima fajait és kellékeit kimerítően fejtegetni, azért legyen elég azon pár megjegyzés, melyet e tárgyról előbb tettem. Másrészt felhívom a családapát, hogy múlhatatlanul olvasson egykét kiválóbb könyvet azok közül, melyek e tárgygyal behatóan foglalkoznak; p. o. a római katekizmust, melyet nem lehel eléggé ajánlani, vagy a lelki élet nagymesterének, granadai Lajosnak az imáról és elmélkedésről irt híres munkáját, vagy más hasonló könyvet. Ezekben számos megbecsülhetetlen útmutatást és tanácsot fog találni arra nézve, miként tanítsa meg gyermekeit jól imádkozni. 131. FEJEZET. Mily nagy kárára van a keresztényeknek az ima elhanyagolása. Ez utóbbi időkben, midőn a szeretetlenség és az isten- telenség mind büszkébben emeli föl fejét, a lábra kapott bajok között bizonyára nem a legutolsó a majdnem általában uralkodó lanyhaság az imában ; sőt híres lelki tanítók azt mondják, hogy minden baj, mely Isten népét és az egész világot sújtja, az ima elhanyagolásában leli okát, valamint másrészt minden jó, ami a földön található, az ima gyümölcse. És sajnosán tapasztaljuk, hogy néha oly egyének, kiket igen értelmeseknek és művelteknek tartanak, a belső imát névleg Mily nagy kárára van a keresztényeknek az ima elhanyagolása. 325