Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
Második könyv
322 Második könyv. 128—129. fejezet. vetkező, nagyon is találó módon jellemzi: »Kiki saját kívánságától vonzatva és kecsegtetve kisértetik; azután a kívánság, ha egyszer fogant, bűnt szül, a bűn pedig, ha véghezvitetik, halált okoz.«1) Eszerint minden baj tulajdonképeni forrása a szív romlottsága. Ez először a lélek mélyében lappang és csak Isten előtt ismeretes, csakhamar azonban az emberek előtt is feltűnik gonosz tettek alakjában. Azért a keresztény szülők, kik azt akarják, hogy gyermekeik jó keresztények legyenek, ne pedig képmutatók és farizeusok, kik csak külsőleg igazak, bensőleg azonban telvék gyűlölettel és hamissággal és, mint, az Üdvözítő mondja, meszelt sírokhoz hasonlítanak, a gyermekek nevelésében minden törekvésüket oda irányítsák, hogy azok igazán, azaz szívük mélyéből, Isten és az erény iránt való szeretetből legyenek jók és intsék őket, hogy ne vágyaiknak, ezen kegyetlen zsarnokoknak, hanem Isten akaratának szolgáljanak, csupán az ő tetszését keressék és az emberek dicsérete és kitüntetéseivel mit se törődjenek, mert különben a túlvilágban az örök jutalmat elveszítenék. Tüntessék fel előttük, hogy nincs nagyobb és dicsőbb győzelem,mint az, melyet szenvedélyeinken aratunk; továbbá, hogy ezek, mennél inkább ellenállunk nekik, annál jobban gyengülnek s az ördög kisértései annál ritkábbak és hatástalanabbakká lesznek : végül, hogy az oly ember, aki féktelen vágyainak rabja, semmiről sem beszél józanul, sem helyesen nem itél, jó tanácsot adni nem képes, minthogy értelmét a szenvedélyek elhomályosíták s hasonlóvá tevék a színes szemüveget viselő szemhez, mely minden tárgyat ugyan egy színben lát. A keresztény minden gondolatának és törekvésének, miként egy szent férfin megjegyzi, a szív tisztaságára kell irányulnia, mert csak ezáltal juthatunk végczélunkhoz, Istenhez; mert a szentírásban írva vagyon: »Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent.«'1) Minthogy azonban ez sz. Jakab apostol szavai szerint, miként minden más tökéletes adomány is, felülről, a világosság Atyjá!) Jak. 1. 14. 15. 2) Máté 5, 8.
