Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
Második könyv
1 33*9 Hatodik parancsolat: „Ne paráználkodjál!'1 249 Másrészt készséggel elismerem, hogy az atyának éber szemmel kell őrködnie háznépe fölött s óvatosan ki kell puhatolnia a bajt, ami előadja magát, nem hogy meggon- dolatlanúl Ítéljen és szolgáját gonosztevőként megbélyegezze, hanem az illetlen üzelmeknek és csalásoknak útját állja. Erre figyelmeztet bennünket amaz általánosan ismert és okos mondás, hogy a családapa senkit se tartson tolvajnak, de vagyonára és még inkább gyermekeire nagy gondot fordítson. Egyszóval, én nem Ítélem el az éberséget és elővigyázatot, hanem rosszalom a túlságosan hiszékeny, túlhajtott gva- nakodást. 85. FEJEZET. A hatodik parancsolat: „Ne paráználkodjál!“ Azon sérelmen kívül, melyet felebarátunk személye és élete ellen elkövetünk, nincs nagyobb vétek, mint a parázna- ság. Ez világosan kitűnik a házasság szentségi jellegéből és a házasfelek szoros egyesüléséből, akik egy testet képeznek úgy, hogy közöttük belső szeretetnek és tökéletes hűségnek kell uralkodnia. A házasságtörő tehát megsérti a hitvestársak kölcsönös jogait.. Ha a férj valamely hajadonnal vétkezik, megszégyeníti saját feleségét ; s ha egy nőtlen valakinek nejével vétkezik, megbecsteleníti azok nászágyát. Azonkívül, hogy e bűn, mint fajtalan cselekedet már magában véve utálatos és gyűlöletes, esetről-esetre még súlyosabbá válik azáltal, hogy felebarátunkon elkövetett jogtalansággal jár karöltve. Az apostol tanítása szerint a férjnek és feleségnek nincs hatalmuk saját testük fölött, hanem kölcsönösen bírják egymás testét. Azt a jogos birtokostól elvonni s egy másiknak adni, kinek ahhoz semmi joga sincs, a legnagyobb jogtalanság és gonoszság, ami által Isten, ezen tiszteletreméltó szentségnek szerzője, kétszeresen megsértetik. Azonfelül ez merénylet a társadalom ellen, amely csak úgy állhat fenn, ha a családokat törvényesen nemzett gyermekek tartják fenn s így a vagyon és méltóságok az utódokra átszállanak.