Antoniano Silvio: A keresztény nevelés - 53. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1890)
Második könyv
220 Második könyv. 70—71 fejezet Mit jelent ez ? Nem mást, mint hogy a legnagyobb szükségben nem lesz számára segítség ; rövid leszen élete és elenyészik mindazon fény, mely őt a tisztelet vagy megelégedés utján környezte. S a mi még rosszabb, minthogy életében nem akarta megnyitni szemeit a kegyelem fényének, a halál sötétségében a jótettek és érdemek fénye nem fog világítani számára ; Önvétkéből el lesz hagyatva és az örök sötétségbe fog vettetni. Ezen és hasonló módon használja fel az atya Isten igéjét, melyet a szentbeszédekbén ball s más kedvező alkalmakat és kösse gyermekei szívére a negyedik parancs fontosságát. Kétségkívül az anya is jó és üdvös hatást gyakorol gyermekeire, ha arra inti őket, hogy atyjuk iránt engedelmességet és tiszteletet tanúsítsanak ; hasonlóképen az atya is ösztönözze gyermekeit, hogy édes anyjuk iránt tisztelettel és engedelmességgel viseltessenek ; így mindketten előmozdítják gyermekeik javát. Az atya és anya azonban különösen tetteik által mutassák magukat érdemeseknek a gyermekeiktől elvárt engedelmességre és tiszteletre. A jól nevelt gyermeknél ez könnyű dolog annál is inkább, mert a szülők iránt való tisztelet már természetünknél fogva velünk születik. Ne legyenek sem túlságosan elnézők, sem fölötte bizalmasak gyermekeik iránt, különösen, ha azok már felnőttebbek, de túlságos kemények és szigorúak se legyenek, hanem mutassanak bizonyos, a vidámság és jóság által mérsékelt komolyságot, hogy gyermekeik féljenek tőlük és egyúttal szeressék őket, mert tulajdonképen ez azon tisztelet, mely- ivei a gyermekeknek irántuk viseltetniük kell. Különösen óvakodjanak a szülők gyermekeik jelenlétében olyasmit cselekedni, ami őket azok szemében megvetésre méltókká tenné. Már idejekorán szoktassák őket hozzá, hogy parancsaiknak készségesen engedelmeskedjenek. Végre tartsák fenn tekintélyüket sértetlenül szolgáik és háznépük előtt, hogy a gyermekek abból alkalmat szerezzenek utánozni az engedelmességet és tiszteletet, melyet mások részéről tapasztalnak és ezt annyival is. inkább tegyék,