Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói

A keresztény felfogás szerint az istenek, a kik jósoltak, a szellemekkel együtt, melyek a bűvészek készülékeit igazgatták, egyszer s mindenkorra az ördögök sorába lettek utasítva. Az egyházatyák az Olympus lakóiról, a kik jóformán az összes emberi szenvedélyekkel be valának mocskolva, végkép lerántották a világosság isteneinek álarczát, s leleplezték fekete áb- rázatukat. Tertullián, Origenes, Athenagoras, Özséb, Ágoston és mások ugyan ismételten bevallják, hogy a pogány jóslatokban és varázslatokban az emberi ravaszság, gonoszság és csalás nagy szerepet játszik,x) de mindazonáltal a jóslatok és varázslatok nagy részének a megfejtését más okokban keresik, t. i. a gonosz szellemek befolyásában. A szentirásra2) hivatkozva azt mondják, hogy az ördögök vetélkedve törekednek arra, hogy az emberek előtt isteni tekintélyre tegyenek szert, s ép azért Isten csodatetteit mindenféle szemfényvesztéssel utánozni igyekeznek. Azt előre megmondják, a mit maguk akarnak megtenni, hogy elhitessék az emberekkel, hogy a jövőt előre látják 3 * 5) ; testi fájdalmakat okoznak s rögtön fölhagynak a kínzással, hogy csodatevő orvosok hírébe jöjjenek. *)

Ők azok egyúttal, kik szeretett halottaink alakjában megjelenve, hű és bizalmas védőszellemünknek mutatják magukat, csakhogy az embereket megcsalhassák. A p u 1 e i u s a pla- tonikus bölcselő, könyvet írt Sokrates istenéről, mit a sz. Ágoston úgy javít ki, hogy a czímnek így kellene szólania: »Sokrates ördögjéről.« 6)Porphyrius dölyfös nyilatkozatára, hogy az emberek parancsszavára alászállanak az istenek, hogy a jövőt föltárják, a kér. irók azt válaszolják, hogy semmiféle

>) E u s e b. Praeparat, evang, III. 2 ; v. ö. Hist. Eccles. IX. 3, 11.

*) PL 95. zsolt. 5 : »Omnes dii gentium daemonia« ; Kor. I. 10. 20. »Quae immolant gentes, daemoniis immolant.« V. ö. Móz. V. 32. 27. 115 zsolt. 37. — A kér. írók- és szentatyáknak démoni tanát jog- talanúl származtatják egyenesen Plato, »a görög Mózes« eszmeköréből. Ellenkezőleg az közvetetlenül a szt. írásból van merítve, jóllehet a platonizmus befolyása és támogatása mellett.

3) A u g. De civ. Dei. IX. 22. fej.

*) T e r t u 1 1. Apolog. 22. fej.

5) De civ. Dei. VIII. k. 17. fej. 2. k. V. ö. T e r t. Ápol. 22. fej.