Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
I. A spiritizmus eredete és elterjedése a pogány népeknél
40 észrevehető. Végre f'ölébredni látszék merevségéből : jobbjával ijjára támaszkodik, baljával pedig varázsdobját forgatja gyorsan feje körül, azután lassan a földre bocsátja, ami, mint azt a kö- rülállók nekem magyarázták, jel volt arra, hogy átszellemült állapotban van már s kérdéseket lehet hozzá intézni. »Közeledtem hozzá ; mozdulatlanul, merev szemekkel, teljesen élettelen arczczal állott ott, sem kérdéseim, sem pedig rögtön és minden gondolkodás nélkül adott feleletei nem idéztek elő megmerevedett arczvonásaiban legkisebb változást sem. »Kérdést intéztem hozzá expedicziónk lefolyása és eredménye felől, miről bizonyára az egész társaságban senkinek sem volt csak távolról is fogalma, ő pedig minden egyes kérdésemre felelt, bár kissé jóslatalakban, de mégis oly biztossággal, melyből arra lehetett volna következtetni, hogy egész tisztában van utazásunk főczéljával és mellékkörülményeivel. íme néhány felelete lehetőleg szószerinti »Meddig fog tartani utazásunk?« — »Három évnél tovább.« — »Lesz-e valami eredménye annak?« — »Több, mint azt az otthonvalók reményük !« — »Egészségesek maradunk-e mindannyian?« — »Téged kivéve, de beteg te sem leszesz.« (Ami meglehetősen be is teljesült, mert Matjuskin soká szenvedett egy vágás- sebben, mely többszörös elfagyás következtében igen elmérgesedett.) Többek közt azt is kérdeztem tőle, hogy Anjou hadnagynak, egyik utitársunknak, kitől már egy ideje külön váltam, mint megy a dolga. — »Három napi járásra van Balne-től, hol a Lénán iszonyú vihart állott ki s csak nagy nehezen menekült meg.« (Ez csakugyan így volt.) Menyasszonyom, nagy kék szemeiről is beszélt. A jurtában levő lányok és asszonyok kíváncsian kérdezték, hogy mi lehet az : nagy kék szemek? Az egész társaság felette csodálkozott azon, hogy ilyféle emberi arcz is van, mert nincs is fogalmuk másféle szemről, mint az itt egyedül található apró bogárszemekről. Sok felelete azonban oly homályos, mondhatnám költői volt, hogy egyik tolmácsom sem volt képes azt nekem le-