Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

I. A spiritizmus eredete és elterjedése a pogány népeknél

........ ■ ' ■■ >.-™-,-;. ”V—;.,;

után »tiharoqui«, azaz »tisztánlátó« vagy »látnok« nevet nyerek. A dohány valamennyi amerikai népnél kedvelt izgatószer. A négerek »Ogangá«-inál a ncassa nevű (Munda v. Muave) ital játszsza a főszerepet. Az indiai yogin-ok a trátaka. azaz a tekintetnek befelé és felfelé való irányzása által idézik elő az önkívületi állapotot; a Viti-szigetek papjai akképen, hogy tekintetüket nyugodtan s némán delfinfogból készült ékszerükre függesztik ; néhány perez múlva rángatózni és reszketni kezdenek, mormognak és sóhajtoznak ; ekkor kezd a szellem beléjük szállani; midőn a láz tetőpontjára hág, erősen kidülledt szemekkel, eltorzított halvány arczvonásokkal, visszataszító hangon nyilvánítja ki a halottidéző a nyert kinyilatkoztatást. HaI

sonló módon nyilatkoznak a szellemek a Sandwich, Tahiti, Viti- szigeteken s a csendes óczeán más szigetcsoportozatain is.

Az alakokat, melyeket a varázsló a médium önkívületi álÍ

lapotában látni vél, természetesen szellemeknek tartja, mivel összes igyekezete kezdettől fogva csak a velők való közlekedésre irányul. A bálványpap védőszelleme nélkül tehetetlen, nem képes máskép megbizonyítani, hogy emberfölötti hatalmat kapott, mint őrjöngő állapota által ; minél vadabb módon őrjöng, annál kézzelfoghatóbb, hogy az idegen szellem birtokába vette őt s nézői annál hiszékenyebbekké válnak. A Viti-sziget- tengeren, ahol a papi hivatal csak díszczafrangjául szolgál a varázsló mesterségnek, minden egyes pap, vagyis mambetti egy meghatározott szellemre van utalva ; ennek szolgál saját templomában, melyben csak ő, és nem más teljesítheti a hivatalos szolgálatot. Érintkezésbe azáltal lép az ő kizárólagos istenével, hogy mesterséges utón eléidézett önkívületi állapotában vele inspiráltatja, vagy, mint a modern spiritizmus azt kifejezi, »ellenőrizteti«, »befolyásoltatja«, sőt testileg is birtokába veteti magát.

A lélekidéző, ki első előadását tartja a »mbura«-ban, vagyis a »szellemházban«, ritkán kezdő a »bűbájos« mesterségben. Talán már évek óta vágyódott a vitipapot megillető tiszteletre s az.örömökre és csendben készült elő hivatására. Mihelyt már most valamely istennél az ily kecsegtető hivatal megürül, ő magányába visszavonulva, titokteljesen fölfelé mutogatva