Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

I. A spiritizmus eredete és elterjedése a pogány népeknél

Iáit, azon biztos reményben, hogy tovább él s övéivel összeköttetésben marad. Az irokézek minden síron egy kis nyilást hagynak, hogy a lélek azon át akadálytalanul ki s be járhasson. ') Az ausztráliaiak azt tartják, hogy a lélek a halál után bizonyos ideig a test közelében tartózkodik. Annak lelke, ki lándzsadöfés vagy kardcsapás által halt meg, a halálthozó fegyver hegyén marad mindaddig, míg ezt tűzbe nem tartják.2) A'hullával együtt a fegyvereket is a sírba temetik, erre tüzet raknak s azt hosszabb ideig élesztik, hogy mellette, különösen az éjjeli fagynál, magát a halott melengethesse. 3) Más lelkek fákon ülnek, a hol énekelnek és siránkoznak, honnan azonban az élők csalogatására azok szájaiba térnek be és a rendes utón ismét kijönnek abból. 4) A vatsandik úgy sejtik, hogy azon harczosnak testébe, ki első Ízben ölt ellenséget, az elesettnek lelke átszállt és *woo-rie«-ja, azaz intő szelleme lesz; ez a máj közelében üti

I

fel tanyáját és viszkető vagy csiklandós érzés által adja tudtukra -a közelgő veszélyt. 6) Az anya azt hiszi, hogy az éjjeli madár panaszos hangjaiban elhunyt gyermekének lelkét hallja nyilatkozni, kisiet és azt a leggyöngédebb kifejezésekkel csalja szájába. 6) Az ausztráliaiakéval hasonló felfogás uralkodott nem csupán a velük törzsrokon tazmániaknál 7), hanem némely más oczeáni népnél is. A pápua pl. elguggol az ő »korwarja«, házi bálványa előtt, melyben védő szellem gyanánt egyik drága rokonának lelke lakik. 8) A szamoánok azt hiszik, hogy halottaik •éjjel tüz-szikrákban jelennek meg a felvilágon, megkeresik egy.

Ú M o r g a. The leagne of the Iroquois. Rochester, 1845. 174. 1.

*) S alvadó, Evêque de Port-Victoria, Mémoires historiques sur l’Australia, traduits de Tltalien. Paris, 1854. 261, 386 11.

I

2) Salvado i. m. 262, 3361. 11.

*) Salvado i. m. 162. 1.

5) Oldfield, Transactions of the Ethnological Society of London, III. k. 240. 1.

6) Oldfield, i. m. 260. 1.

7) Bonwick, Daily life of the Tasmanians. London, 1870. 172. 1.

8) V. Ö. Meyer A. B. Notizen über Glauben u. Sitten der Papuas des Mafoor’schen Stammes. A drezdai földkutató társaság közleményeiben. XII. k. 1875. 23. kk. 11. (egy korwar sikerült képével).