Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
I. A spiritizmus eredete és elterjedése a pogány népeknél
'..........PP f .....W 24 Magára az istenségre ritkábban gondol, róla csak elvétve beszél ; de a magasabb és hatalmasabb szellemi lényekbe vetett hitét épen ama bizalom tételezi fel, a melylyel közvetítői iránt viseltetik, kik az istenekhez közel állanak, velük laknak, azokkal bizalmasan érintkeznek, azok kincseivel rendelkeznek. Innen magyarázható ki a vadnépeknél sok helyen, de különösen a pápuáknál uralkodó szokás, hogy templomaikat a halottak sírjai fölé vagy azok mellé szokták építeni. A halottak tisztelete minden vadnépnél annyira sajátos és lényeges dolog, hogy vallásos gyakorlataik nagyobbára halotti szertartásokból állanak. »A vad ember vallása szellemek- és kísértetekben való. minden belső összefüggést nélkülöző durva hit, mely a természeti dolgok elfogulatlan szemlélését lehetetleníti és az emberi szivet a sok babonasággal egyik nyugtalanságból a másikba ejti.« ’) Hol a bantu nyelv el van terjedve, tehát egész déli Afrikában, tisztelik és segítségül hívják az elhunyt szülők lelkeit. Rebmann* 2) feljegyzett egy ilyen imát, melyet a keleti parton dsagga tartományban hallott egy négertől, egy másik, melyet a kafferek Natalban egy elhunyt főnökhöz intéztek, szóról- szóra így hangzik: »0 Mossze,Motlanka fia,tekints reánk! Te, kinek lehelletét (fumée?) mindenki látja, vesd ránk szemeidet és oltalmazz meg minket, ó istenünk !« 3) A busmannok is imádkoztak a híres afrikai utazó, Livingstone4) jelenlétében egyik ősük sírjánál. Kongóban, mint Winwood Reade5) Írja, egy fiú öreg anyját csak azért ölte meg, mert azt remélte, hogy ez őt, mint meg- dicsőült szellem, jobban fogja pártfogolni. Vannak négerek, kik külön e czélra halott bálványokat készítenek maguknak, melyekről azt hiszik, hogy elhunyt őseik leikeinek szolgálnak lakásul ; azokat, mint valami védőszenteket tisztelik és segítségül hívják, p Waitz, Anthropologie der Naturvölker. I. k. 2. Auflage von Gerland. Lipcse, 1877. 362. 1. 2) K r a p p ri á 1, Reisen in Ostafrika. Kornthal und Stuttgart, 1858. II. k. 28. 1. 3) Casalis, Les Bassontos stb. Paris, 1859. 260. 1. *) Missionsreisen und Forschungen in Südafrika. Deutsch von L o t z e. Lipcse, 1858. I. k. 200. 1. 5) Savage, Afrika. London, 1862. 247. 1.
