Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

VIII. Elméletek

Ha vannak gonosz szellemek, akiknek hatalmuk vagyon, hogy az embereknek ártsanak: úgy á modern társadalom minden bajai közt, a spiritizmus a legnagyobb : és pedig az ördögöknek ezen bajokra való befolyását illető tana miatt.A szellemekben való ezen új hit tagadja és káromolja Krisztus istenségét, vakbuzgó hévvel harczol Istennek földi birodalma ellen, aláássa az erkölcsiség alapját, s megsemmisíti legható- sabb indító okait ; mert elrabolja a halhatatlanság öntudatának örömeit s ellenkezést gerjeszt a túl világi haza iránt ; végre kedvez azok elvetemült terveinek, kik a társadalom fennállását fenyegetik. A vallási közönyösség, vallástalanság és a socializ- mus egyaránt hatalmas szövetségtársra találnak ez őrületes tévelyben. Egy szóval : a szellemek ezen modern kultusa a lelkek valódi, keresztény kultusának halála. Aki a spiritisztikus tanok és kinyilatkoztatásokról s a spiritizmus állítólagos értékéről szóló mindkét fejezetet átolvasta, annak ez ítéletbe bele kell egyeznie.

Ha a lelkek e jelenkori eltévedése csak időhöz és helyhez kötött jelenség volna, vagy értelmileg s erkölcsileg alantas fokon álló emberekre szorítkoznék : úgy egész nyugodtan átengedhetnék az egészet a megérdemlett nevetségességnek. A spiritizmus azonban ragályszerüleg s óriási gyorsasággal szállott. meg minden országot s népet, s különös előszeretettel épen a szellemileg s társadalmilag kiváló osztályokat hálózta körül, úgy hogy már maga elterjedése is, bizonyos tüneményszerű színezetet ad neki. Nem közönséges tehetségű férfiak, európai hírű tudósok, büszke szabad szellemek, akiknek semmi sincs annyira ellenökre. mint hogy egy »sacrificium intellectus«-t hozzanak a »dogmakényszer«-nek : oly érdeklődéssel hallgatnak az állítólagos szellemek csacsogásaira s össze-vissza beszédeire, mint a gyermekek a dajkamesékre s az irószellem (Psychograph) minden czikornyájára túlboldogan, minden szellemi erejük s tehetségük felhasználásával, s egész tudományos hírnevök latbavetésével mozgalmat indítanak ama szánalomra

’) »Inter serpentes nostratium errores in ruinam animarum invectos, locum principalem tenet Spiritismus.« Concil. Baitimor. II. Acta et Decreta. Baltimorae 1868. p. 29.