Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
503 igen sokban hasonlítóit a louduni Orsolyaszűzek állapotához. Az állapot röviden a következő volt : a zárdaszűzek egymásután bizonyos ragályos idegbajba estek. Azt állították, hog.y a hálótermek előtt való folyosókon, éjnek idején, borzasztó zajt, különféle állati hangokat, siránkozást hallottak, máskor ismét nagy záporesőt, vihart és mennydörgést véltek hallhatni, ámbár künn a legtisztább idő volt. Azonkívül egész éjszakákon át olyan rohamokban szenvedtek, a melyek a hisztérikus görcsökhöz fölötte hasonlók. Heves tagjártatások között nagyokat ugrottak s utánozták azon hangokat és ordítozásokat, melyeket — állítólag — a megelőző napokban hallottak, közbe-közbe sóhajtoztak, sírtak és nevettek. A lehető legnehezebb, legrendkivülibb s az egyensúly törvényeitől teljesen elütő helyzeteket foglaltak el. Hirtelen magasra ugrottak, mit a rendes körülmények között megtenni soha sem lettek volna képesek. így pl. egy ugrással a kolostor falain vetették át magukat, vagy a kuszó-állatok gyorsaságával kúsztak fel a falakra ; sőt sokszor a templomban is a szent áldozás alatt is meg lepték őket ezen rohamok ; felkusztak a templom falaira s úgy függtek ott, mintha oda lettek volna szegezve. » A jámbor szüzek ezen állapotát elég gyakran az elme vagy legalább a kedély zavarodottsága is követte ; gyakran sajátságos, bizarr és sem a fizikai, sem pathologiai törvényekből meg nem magyarázható magaviseletét is tanúsítottak ; vagyis inkább a szerfelett izgatott és rendetlen képzelőtehetség összes jelenségei, fölindulásai és hóbortjai voltak rajtuk észrevehetők. »Miféle élj ár ást kellett tehát ezen rendkívüli állapottal szemben követnünk ? Mi kizárólag azon hygienikus és erkölcsi eszközökre szorítkoztunk, a melyeket az uralkodó jelenségek alakjának s természetének legmegfelelőbbnek tartottunk. »Gyógykezelésünk lényege a következő volt: olyan hygienikus rendszert állapítottunk meg, a mely a beteg jelleme és szellemi túlfeszültségének a legjobban megfelelt. Hozzájárult az állandó kézi munka, a melynél azonban az egyféleséget kerültük, hogy a lélek szabad lélegzetet vegyen s a tüzes képzelőtehetséget zabolázzuk ; ehhez járultak még azután a szintén az egyeseknek megfelelő erkölcsi eszközök. És úgy látszik, hogy pár hó múlva ezen tanácskozás után minden a legjobb rendben
