Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
491 a negyedik kiterjedés fogalmának híjával vagyunk, ezen dolgot csak a legközelebbi alsó térből vett hasonlattal tudjuk megvilágítani. Képzeljünk csak magunknak egy síkban minden oldalról vonal által határolt kétméretű tért, melyben egy mozgatható tárgy van, akkor azt oly mozdulatok segítségével, melyek csupán a síkban mennek végbe, nem lehet máskép eltávolítani a kétméretű térből, mint ha az azt határoló vonalon nyílást idézünk elő. De ha azon mozgatható tárgygyal a harmadik kiterjedés felé is lehet mozogni, úgy egyéb nem szükséges, mint hogy azt függőlegesen felemeljük a síkban, és azután egy más helyen abba ismét lebocsássuk. A kétkiterjedésű lények, a kik azon feltevésből indulnának ki, hogy csakis oly mozgások lehetségesek, melyeket ők látnak, azazkétkiterjedésűmozgások, a most említett eseményt csodának gondolnák. Mert a szerintök é g é s z e n bezárt testnek ideiglenesen el kellett tűnnie a tér egy bizonyos pontján, hogy egy más ponton rögtön megjelenhessék.« Röviden: a tárgyak azért tűnnek el szemeink előtt, mert a szellemek a negyedik kiterjedésbe ragadják azokat, és újra előtűnnek, ha visszatérnek a harmadik kiterjedésbe. Zöllner a Slade -féle kísérletet a két papirdobozzal, melyekben pénzdarabok voltak elzárva1), úgy tekinti, mint az éleslátásnak egy érdekes esetét és mint a kiterjesztett térnézet újabb bizonyítékát. A pénzek és palavessződaraboknak a dobozok falán és 20 mm. vastag asztallapon történt kölcsönös átvándorlása úgy tűnik fel, mint a szilárd anyagnak egy más szilárd anyagon történt áthatolása. A Z ö 11 n e r-féle térelmélet szerint így kell az esetet magyarázni. A dobozok az ismeretes háromkiterjedés felé és a háromkiterjedésű lények látóhatára előtt zárva vannak, - de a negyedik kiterjedés felé nyitva állanak. A pénzdarabok úgy tűntek el a sértetlen dobozokból, hogy a negyedik kiterjedésbe estek ki és rögtön láthatóvá lettek az asztallapon, amint a harmadik kiterjedésbe visszaestek. Ezen nézet alapján Zöllner a következő adatokkal szolgál a világoslátás megfejtéséhez. !) Lásd fent 206—210. 1.
