Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
484 A világegyetem egyes dolgai s a földi látható teremtmények közöl, a melyeket a lélek szt. Tamás ') nézete szerint térbeli távolságtól nem akadályozva általánosan, habár tökéletlenül (»in confuso«) ismer meg, azokat látja főkép világosan, a melyekkel akár földi ismeretség vagy vonzódás, akár természeti hajlam vagy isteni rendelés folytán közelebbi viszonyban áll. Akármint is kell a megholtak természetes megismerésének határát megjelölni, — a theologusok nem egyeznek meg e tekintetben, 3) — azért kétséget még sem szenved, hogy az a földihez viszonyítva sokkal nagyobb mértékű lesz. Hasonlóképen alaposnak látszik előttünk azon feltevés, hogy az akaraterő is, mihelyt munkásságában nincs a testi szervek közreműködésére utalva, az erkölcsi állapotnak megfelelő szférában szabadabban s hatásosabban működhetik. Ha a testnélküli szellem képes érzékek közvetítése nélkül testi dolgokat észrevenni, miért ne hathatna 'festi szervek nélkül az anyagvilágra ? Ha azt hozzák fel, hogy a testnélküli lélek azért nem képes az anyagot mozgásba hozni, mert mint lényeges forma, mint bizonyos testnek élet- s mozgási princípiuma, természeténél fogva szükségképen saját testének mozgatására van szorítva, akkor azt teszik föl, a mit épen bebizonyítani kell, hogy t. i. a testi élet törvényei kétségkívül az elkülönítés állapotára vien- dők át, jóllehet nyilvánvaló, hogy nem az a rendes. Ha így állana a dolog, akkor a lélektől a túlvilágon a testi világ minden ismeretét él lehetne tagadni ; de ha az érzéki észrevevést ott pótolhatja valami, miért ne pótolhatná a helyi mozgás szervét is ? 3) ') L. c. a. 3. et 4. 2) Suarez 1. c. a megholt lelkekről már természetüknél fogva az egyes dolgoknak mindenoldalú tudását vitatja. Míg sz. Ágoston azt véli, hogy a holtak mit sem tudnak arról, a mi a földön történik, míg történik. Később tudomást szereznek arról azok útján, a kik újonnan elköltöztek ez életből, vagy az angyalok útján. Azonban nézete elé ezen szerény megjegyzést bocsátja : »Ut volet, accipiat quisque quod dicam.« L. c. cp. 13. 3) »Porro autem, si non quid gestum sit, sed quid fieri potuerit, inquiratur, certum est spectata naturali conditione animarum corpore vacantium, nullo miraculo, earum quamlibet hinc inde posse