Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
Bevezetés
13 a német nép szelleméről oly kicsinylőleg, hogy azt hinnők, avagy attól kellene félnünk, hogy a »szellemek birodalmában« honossági jogot szerezzen és ott a vakhit mámorában tartósan jól érezze magát. De az idők áramlatát, mely aránylag kevés év alatt oly nagy hódításokat tett, nem lehet egyszerűen ignorálni. A modern természetvizsgálónak, ki a szellemet az agy- tömecsek eredményének tartja és ezen magaslatról »szédület és félelem nélkül tekint alá az istenségétől megfosztott természet könyörtelen munkájára« l) és az Isten lábnyomaira saját fenséges képét nyomja, elvénél fogva el kell utasítania oly jelenségeket, melyek, mint látszik, egy értelmes októl veszik eredetüket. A spiritizmus jelenségei mindenütt oly különösek és szabály- ellenesek, hogy azok ténylegességét feltételezni teljes lehetetlen. Sőt önmagától támad a gyanú, hogy akár a jelenségeknél, akár azok szemlélőinél és tanúinál nincs minden a maga rendén. Ezért az utóbbiakra legtöbb ellenségük nem az »ördög«, hanem a »bolondok sapkáját«2) tette fel. Tényleg számos spiritisztikus jelenség közelebbi vizsgálat után szédelgésnek és csalásnak bizonyult ; más jelenségek beteges képzelődéseknek és csalódásoknak bizonyultak; mások ismét daczára azon erős meggyőződésnek, melylyel érettök tudományosan képzett tanuk jót állanak, még erősebb bizonyi tásra szorulnak. Ha valahol, úgy itt a leghidegebb tartózkodás, sőt a kételkedés nem csupán okosságparancsolta dolog, hanem egyúttal vallás-erkölcsi kötelesség is. Száz hivatásszerű médium közűi hármat aligha tudnánk kimenteni a csalás gyanúja alól. De egyszerűen mindazt, a mi a spiritiszta gyűlésekben történik, mint hokusz-pokuszt fitymálólag kinevetni, igaz, hogy a legkényelmesebb eszköz arra, hogy elejét vegyük azon megalázó vallomásnak, hogy itt vége a tudományunknak,3) de pDuBois-Reymond, Darwin versus Galiani. Akadem. Rede 1876. 26. jul. 29. 1. 2) F e c h n e r, Die Tagesansicht gegenüber der Nachtansicht. Leipzig, 1879. 25 7. 1. 3) Dibbesdorfban, Braunschweigban (1767), egy kísérteties jelenés alkalmával Lessing, Leisewitz ellenében kinyilvánította: »Ezen eseménynyel szemben ki kell mondani, hogy itt vége a tudományunknak«.
