Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
.. IPPPPPPIJPIIIIIIPJ^^ 440 változtatást kisértene meg. Köznapi jelenetek magyarázatánál hypothézisekkel kell segíteni magunkon és teszszük is azt. A parányokról szóló tan, a mely minden természettani problémát a testrészecskék természettana (Molekulerphysik) által fejt meg, nem egyéb, mint egy nagyszerű hypothézis. »Ha a jelen tudomány előhaladásának szempontjából világos valami,« mondja: Huxley, »úgy az azon törekvés, hogy a tudományos problémákat a tisztán mennyiségtaniak kivételével, a tömecs-fizika problémáira akarja vissza vinni, azaz : az anyag utolsó részecskéinek vonzásaira, taszításaira, mozgásaira és összerendezke- déseire. Azonban ezen utolsó részecskék, a tömecsek vagy pedig az atomok, a képzelődés alkotásai s époly merő föltevések, mint a spiritualiszták szellemei.«1) S utoljára is mik a fizikai tudományok műkifejezései, mint pl. világosság, meleg, delejesség, villamosság, ha nem a fizikai osztályzatok, az ismeretlen okok nevei, melyeket a természettudomány az okszerűség törvényei szerint a hasonnemü, egyenlő, s ismétlődő tünemények sorának alapjául vesz fel, »a tudatlanság menedékhelyei«, mint Snell Károly fizikus mondja.1 2) Mert a természettudományi vizsgálódás saját leg- ünnepeltebb védőinek himezés nélküli vallomásai szerint gyakran a legszokottabb tüneménynél sem tud az utolsó ellenmondásból kilábolni, ép azért a megfejtés nehézségének nagyobbodása magában véve még nem kényszerítő ok arra nézve, hogy a tüneményt a természet minden ismert fogalmán kívül helyezzünk. Külömben is a mágikus és mysztikus fogalmak ki- terjesztésénél óvatosan kell eljárnunk. Semmi kétség sincs abban, hogy a delejezők, mint Hansen, a boldogtalan boszorkány-kor idejében a máglya áldozatai lettek volna ; és mégis teljesen tiszták a delejezők a boszorkányság minden gyanújától, sőt ők nem is rendelkeznek különös lelkierőkkel. Annál kevésbbé kerülhették volna el a médiumok a boszorkányok szomorú sorsát. Ezek mindenesetre egy különös erő birtokában vannak s mindenekelőtt az a kérdés merül 1) V. ö. Crookes i. m. 84. i. 2) Die Streitfrage des Materialismus stb. Jena, 1858. 15. 1.
