Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

VIII. Elméletek

427 Fahnestock utánozója, Wittig G. K. is, a külföldi médiumizmusnak eme szorgalmas behozója, a szellemek hy- potheziséből a magikai erő elméletébe menekült. »A természet- tani szellemműködéseket egy ideig mi magunk is a sirontúli szellemi erő lehetséges bizonyítékaiul tartottuk és ezen vélemény­ben csak a számtalan szellemin vők iránt önkény telenül vagy véletlenül nyilatkozó rokonérzésből osztoztunk, mert mindad­dig tévesen azt véltük, hogy a természeti erőhatás és erőter­jeszkedés határa az élő emberben saját tulajdon s személyes tehetségünk és cselekvésünk határával bezárul. Gondolkodva azonban és vizsgálva egvkorú, nálunknál sokkal szellemesebb # v embertársainknak minmagunk rendelkezésére nem álló erőnyil- vánulásait és eredményeit, azon tudatra jöttünk, hogy amaz erőnyilvánulások és eredmények önmagukban ugyan nem határ­nélküliek, azonban minden egyes esetben általunk eleve nem határolhatok ’) — szükséghez képest tehát határokon túl kiter- jesztendők!2) A »mágikus erő« alatt eszerint bizonyos összegét kell az oly lelki erőknek értenünk, melyekből a lelkiélet mystikai jelen­ségei, különösen a távolbalátás és közvetetlen távolba hatás származnak le. Ezen erő tulajdonképeni mivolta és hatásának módja felől nem csekély a véleménykülömbség, mely a maga részéről az embertani álláspont különbözőségével elválaszthatatlanul függ össze. A pesszimisztikus Schopenhauer, Strausz Dávid, Hartmann E. és más bölcselők az »öntu datlan«-nal helyettesítik azt : Fahnestock » statu volence« -a rési árú uj felirattal, a Helmont-féle képzelődésnek és a Jáger­__________ • : ') »Psych. Studien.« 1883. 1. fűz. 32. 1. 2) Wi .ttig-nek felfogásai szerint a médium képes fluidumjait kifecskendezni és abból alakokat képezni ; továbbá a dolgok lényegét megragadni és tetszés szerint alakítani ; végül az objectiv tárgyak szemléleti képeit azok szemlélőiben »tetszés szerint mozgatni, félre­tolni, azokat világosokul, forrókul, hidegekül, keményekül, puhákul, hangzókul, könnyűek és nehezekül megjeleníteni« és hasonló kísértetiességet az embertársak fejeiben meg nem határolható távol­ságban létrehozni. I. m. 1882. 4. fűz. 147. s köv. 1. 151. s köv. 1. 1883. 4. fűz. 179. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom