Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
397 mozgásban vannak. Rendszerint egyidejüek, de erőre s nagyságra külömbözők, Többé-kevésbbé az észlelő szervre rezgés benyomását teszik. Az általok mozgásba hozott dolgok, bármilyenek legyenek is, kevés kivétellel rendszerint folyvást rezegnek és e pontra nézve az izomerő kifejlődésétől igen feltűnően külöm- böznek ; mert az vagy rögtön lökés, vagy ütés alakjában ösz- szefoglalva, vagy mint tartós nyomás jelentkezik. A psychikus erőnek jellegében rejlő ezen sajátosság rögtön megkülömbözteti azt az izomerőtől és már magában elégséges bizonyság arra, hogy e tünemények nem az izombehatásnak eredményei, legyen az bár szándékos vagy öntudatlan. 2. A psychikus erő még más sajátsága által, az izomerőtől egészen eltérő módon gyakorol hatást a neki alárendelt testekre. Mert az sem ütés, sem taszítás, sem pedig nyomás. Ha pl. a kísérletezés tárgya egy asztal, a kopogó hangok nem annak felületén jelentkeznek, mintha a fa külső részét ütnék, hanem mintha a falap rostos középpontjában történnék ez. A rezgés és megrázkódás a tapintás érzékére sokkal kézzelfoghatóbb, mintha egy hasonló hangerősségü, a felületre mért ütés történnék. E hangot igen jól meg lehet külömböztetni attól, a melyet ujjal, vagy pedig fa- vagy érczeszközzel idézünk elő, oly- anyira, hogy rövidke tapasztalat elégséges arra, hogy a szándékosan vagy esetlegesen előidézett mesterséges kopogó hangok és a valódi, a psychikus erő kopogó hangjai között a külörnb- séget felfedezzük. Épen így áll a dolog a szilárd testek mozgásával is, a melyet a psychikus erő idéz elő. Ez szintén egészen sajátos jelleggel bir. A különös megrezdülésen vagy borzadáson kívül, a mely a mozgásokat követi, úgy látszik, az izomerőtől egészen külön erő idézi elő azokat. Egy kar pl. erejét a tárgyaknak csak egy részére érvényesíti, semmiféle fogással sem képes ezen erőt egyformán az egész testre kiterjeszteni. Vagy vegyük az asztalnak jól ismert példáját. Egy karnak izomereje az asztalt azon oldalon, a hol érvényesül, felemelheti s lenyomhatja ; ha az izmokat az asztal felett alkalmazza, lenyomhatja, ha alatta — felemelheti. S ezen hatás egyedül az érintkezés pontján jő létre. így az asztallábra tett láb azt az egyik oldalon felemelheti, de le nem nyomhatja.
