Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
SRMMIiiRMHMHI mhhhiiriphmphhmmp 376 Az előbbi századokban a legbolondabb kisért et-történetek szájról-szájra jártak. Luther beszéli, hogy egy nemes ember elhalt neje visszatért és újból vezette a háztartást, evett-ivott mint azelőtt, sőt mi több, még néhány gyermeket is szültl) Az idő, melyben a kisértetek garázdálkodnak, az éj, főképen pedig az éjfél az övék. Vannak u. n. déli szellemek is, s ezek volnának a legrosszabb természetűek és a legveszélyesebbek valamennyi között.2) Az évszakok között a telet, névszerint az adventot és karácsony táját mondják legalkalmasabbnak a .szellemek járására. Az éjszaki égövek állítólag nagyobb vonzóerőt gyakorolnak a szellem világra, mint a közép vagy déliek. K i e s e r 3) ezen nyilván pogány eredetű körülményekben a »telluri« vagyis »antisolaris« erő létezésének megerősítését találja, a mely tetőpontját a téli éjszakákon éri el, úgy hogy ez idő tájt az éjszaksarki szellemélet alvás- és álmodásban, látás és jövendölésben a leggazdagabban fejlődhetik. Sokkal helyesebben ítél Schopenhauer:4) »Az éj sötétje már azért is a szellemek ideje, mert a sötétség, a csend és magány feltartják a külső benyomásokat és az agy belülről kiinduló tevékenységének szabad működési tért engednek.« A lélek érzékeit visszahúzza a külvilágtól és a képzelődő tehetség álmaiban ringatja magát. Mély sötétség által elválasztva a természettől, öntudatát a külső tárgyakkal szemben nem tudja többé oly erélyesen érvényre juttatni, elszigetelve érzi magát és a szellemek világából hozza társaságát, vagyis oly alakokból, a melyek képzelőtehetségét benépesítik, azáltal, hogy azokat áthelyezi a külvilágba. De a szellemalakok újra eltűnnek, mihelyt az öntudatos nappali életnek világos figyelme visszatért. Legjobban hozzáférnek az alvajárókhoz ; de oly egyéniségeknél is tárt ajtókra találnak, a kik szívesen és könnyen merűlrebus ut sunt, sed in quibusdam rerum imaginibus adumbrantur.« De cura pro mortuis, c. 12 sq. Opp. Ed. Maur. Tom. VI. col. 382 sq. *) Grimm, Sagensammlung I. 94. sz. u. o. az idézeteket. 2) Erasm. Francisci, Höllischer Proteus 1725. 424. 1. *) System des Tellurismus stb. I. 33. §. 4) Parerga und Paralipomena. Berlin, 1851. I. 260. 1.
