Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
VIII. Elméletek
373 lékeny állapotba hozni, a mely az objektiv képzetekhez vezet. Oly egyének, a kik finom érzőtehetségük vagy beteges állapotuk következtében áltáljában alkalmasok a hallucinatiókra, csupán csak képzelődés, vagy igen élénk gondolkodás, erős kedélymozgalom által képesek szellemlátomásokat idézni elő. Valamint a kettőslátók saját alakjuk képét azon helyre vetik, a melyre akaratuk és figyelmök irányul, épen úgy lehet más élő vagy már meghalt személyeket hallucinatio segítségével a képzeletből a jelenés állapotába helyezni. Természetesen a kép újra eltűnik, mihelyt a vizionárius valami zaj vagy kiáltás következtében ezen álomszerűségből felocsúdik és a külső érzékek rendes tevékenységéhez vissszatér. A kettősségnek és a szellemlátásnak ') legtöbb, bár nem legbonyolódottabb esete ily módon magyarázható meg. Horst1 2 *) a következő történetről tesz említést. Egy híres tudósnak házában tartózkodott, midőn egy ifjabb tudós jött oda, hogy amannál tiszteletét tegye. A fiatal ember ismerős volt a házban, s azért azt mondották neki, hogy menjen csak fel az atya szobájába, ott majd megtalálja. 0 felmegy. Ekkor többen az atyát a kertben pillantják meg ; utána sietnek a fiatal embernek, hogy ezt neki megmondják és a félig nyitott ajtóban merev tekintettel találják. Horst hozzálép és most mindaketten látják azon embert ugyanazon ruhában, melyben ép előbb a kertben észrevették, amint íróasztalánál kissé meghajolva ül, mintha Írna. E perczben szól be ugyanő a hátulsó ajtón, hogy jöjjenek ki hozzá a kertbe. Megzavarodva beteszik az ajtót és a hívást követik. Erre azután semmi különös sem történt. »En, teszi hozzá Horst8), még legalább is 5 vagy 6 hasonló esetről birok tudomással, melyeket szavahihető egyének saját tapasztalásukból közöltek velem. A dolog egy egész sereg kétségbe nem vonható tény által úgy be van bizonyítva és megerősítve, hogy csodálkozik az ember azon, hogy lehetséges azt még mindég megtámadni. 1) Egész ily halmaz esetet láss Crowe C.-nál, Die Nachtseite der Natur oder Geister und Geisterseher. Angolból Kolbe. 1849. 2) Deuteroskopie. II. k. 140. 1. ») I. m. 141. 1.
