Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
V. A spiritisztikus jelenségek és tanok. A spiritizmus viszonya kereszténységhez
1>54 '-V.'v*-'"-'./ . _ .. . _ _ előre szükségből teszi, hogy a gyűlésekhez szokott népet némileg kárpótolja. Az uj egyház hivei nem tűrnek más kultust, csak a szellemekét, semmiféle papságot, csak a médiumokét, melyeknek rángatódzásait és görcsös vonaglásait a nézők közbe-közbe vallásos énekekkel kisérik. Az imákban, melyekkel a spiritiszták néha megnyitják gyűléseiket, arra kérik az Istent, hogy jó, azaz értelmes szellemeket küldjön, és a szellemeket, hogy ne vonakodjanak megjelenni. KardecAllan1) egy imaformulát közöl, melyet »szt. Ágoston szelleme« helybenhagyott s több helyen kiegészített : »Kérünk téged mindenható Ur Isten, küldj nekünk jó szellemeket, hogy azok segítségünkre legyenek, s távoztasd tőlünk azokat, a kik tévedésbe vezethetnének ; világosítsd fel elménket, hogy az igazságot a hamisságtól megkülömböztessük. Távolítsd el tőlünk a rosszakaró szellemeket is, akik irigység, kevélység és önérdek felkeltésével egyenetlenségbe sodorhatnának.2) S ha némelyik ide belopódznék, úgy kényszerítjük az Isten sz. nevében, hogy távozzék ! És ti jó szellemek ! kik munkáinkat vezetitek, szánjatok le, tanítsatok minket és legyetek tanaitok iránt fogékonyakká. Eszközöljétek ki, hogy bennünk minden önérdek az általános jó tekintetéből megsemmisüljön. Különösen pedig téged, N . . . ., ki különös pártfogónk vagy, kérünk, légy segítségünkre.« De a spiritiszták minden imája mellett is az áhítat perczei- ben a túlvilági gonoszok, a szitkozódó és gúnyolódó szellemek, az úgynevezett »diakkák«, amint Davis nevezi őket, viszik a főszerepet. Foglaljuk immár össze Ítéletünket a spiritizmus kinyilatkoztatásainak s tanainak vallási és egyházi tartalmáról : A spiritiszta egyházalapítás egy uj lépés a teljes egyház- talansághoz vezető úton. Főelvénél fogva idegenkedik mindentől, a mi az egyházra emlékeztet, a szentségeket, istenitiszteletet, áldozatot és a papságot fölösleges és esztelen intézményeknek bélyegzi. Tanítói szerint: »Minden keresztény községnek 1) I. m. 509. 1. 2) Miss Cook egyik ülésén (lásd a 179. lapot) majdnem nevetséges veszekedésre került a dolog a szellemek között.
