Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
V. A spiritisztikus jelenségek és tanok. A spiritizmus viszonya kereszténységhez
243 tokzatos és mágikus cselekvése, Krisztusnak és szentéinek csodái épen úgy, mint a szellemek és médiumok műveletei. Ha ezen elmélet elfogadható és igaz, akkor a médiumokat csak úgy Isten küldötteinek kellene tekinteni, mint a prófétákat és apostolokat. De mi haszna van a par excellence csoda vallásának a természettörvények hirtelen kiterjesztéséből, melynél fogva Krisztus csodái nem érnek többet, mint más vallásalapítók szemfényvesztései ? J) »A médiumság adománya oly régi, mint maga a világ.« 2) A mint Krisztus, az ó-szövetség prófétái és apostolok, úgy a pogány bűbájosok Pythagoras, Sokrates, Plato stb. bölcselők, az alexandriaiak, kabbalisták, astrologusok s egyáltalában minden időben a médiumok — spiritiszta felfogás szerint — ihletve voltak. A tízparancsolat, melyet Isten Mózesnek adott, az irás, a mely Belsazar vendégségénél a falon feltűnt, ugyanoly eredetűek, mint Slade palatáblairásai. Az indusok kinyilatkoztatásai a Veda-könyvekben, Mohamed koránjában, épen- úgy mint a szentirásban, szellemi víziókból és önkívületi beszélgetésből származtak. Ha eszerint minden vallás egyenlőn részesül az uj felfedezés eredményeiben, akkor sokat magasztalt áldása nem kereszténységnek,hanem a kozmopolitikusközömbösségnek válik hasznára. Minden vallás és szekta alapítója, a kit a monda meseszerü ködbe burkolt, ezen spiritisztikus csodaelmélet következtében ép úgy bir létjoggal, mint Krisztus Urunk. 3) Ezek után kérdem, részt vehet-e a hivő keresztény a spiritiszták örömujjongásában az uj világosságon, mely a médiumok sötét kamráiban az irás magyarázatára keletkezett, a transcendentális fizikán, mely a modern szellemjelenéseken alapul? A »sacrificium intellectus,« amit eddig a keresztény csodák az értelemtől megköveteltek, a fizika uj ágának, a transcendentális fizika felfedezése által — már nem szükséges az uj-szövetség zavartalan élvezetéhez.Ha a »csoda«, amennyiben az a természeti törvényekkel ellenkező esemény, megszűnik létezni, akkor a kereszténység >) Wallace, Eine Vertheidigung stb. 94. 1. 2) K a r d e c i. m. 503. 1. 3) Gyalázatos módon iratik le Krisztus élete, tanítása és csodaereje ezen értekezésben : »The Adeptship of Jesus Christ« és ebben »The Medi um and Daybreak«, 1881. 594—598. sz. 16*
