Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

V. A spiritisztikus jelenségek és tanok. A spiritizmus viszonya kereszténységhez

235

»Le Messager« ez. belga spiritiszta lap egy költeménynyel kedveskedett olvasóinak, a melyet egy vén megdöglött házinyúl (»lapin«) lelke irt s a melyben a túlvilági élményeit Írja le. Bizonyos embernek kertjében tengelicze-fészek volt, a mely iránt az nagyon érdeklődött. Egy napon eltűnt. Miután megbizonyosodott arról, hogy házinépe közűi senki sem oka ennek, arra a gondolatra jött, hogy — megjegyzendő, ő maga is médium volt, - a madárfiókok anyját megidézze. Ez meg is jelent s tiszta franczia nyelven ezeket mondá : »Ne gyanúsíts senkit s légy nyugton gyermekeim sorsa miatt; a macska volt, a mely ugrása közben a fészket lelökte, ezt, valamint a fiókokat, a melyeket nem evett meg, a fűben találhatod fel.« És így történt.x) Ohió- ban egy spiritiszta ülésen a következő eset adta elő magát; »A spiritiszta kör egyik tagja a következő kérdést véli fel : »Vannak-e itt jelenleg szellemek?« »Igen!« volt a válasz. »Ugyankicsoda?« »Egy megölt és ellopott ökör!« »Ki lopta el?« »Jakab, aki itt az asztalnál ül.« És épen Jakab fivére volt az, a kitől az ökröt ellopták.a)

A spiritizmus a jövő vallása és a világ üdvössége. 3) Jellemzője az »összhang«, a mely »a bölcseség«-nek teste, és »a

') Kardec, Das Buch der Medien. 392. 1. — Kardec azon véleményben van, hogy a nyilatkozatot egy szellem tette. »Szólítsatok ilyet s ez válaszolni fog nektek !«

!) »Psych. Studien.« 1881. évf. I. fűz. 33. 1.

3) A palatábla-tudósítások és a médiumoknak beszélgetései természetesen ez uj tan apostolainak is kellő részt juttatnak a dicséretből, gyenge kárpótlásul azon gúnyolódásért, mely őket más oldalról éri. Slade szellemeitől ihletve, elragadtatásában e szavakkal fordul Zöllner barátjához : »Csak haladj kitartóan és bátran a megkezdett úton s ne törődjél elleneiddel, rád szegezett tőreik önnönmaguk ellen fognak irányulni. Az elhintett mag termékeny talajra fog találni a jó emberek szívében, ámbár az aljas természetűek képtelenek azt megbecsülni. Abban, a mit ti most megfigyeltek, mások később oly szépségekre akadnak, melyek jelenleg elkerülik figyelmeteket. A tudományra kimondhatatlan eredményű és jelentőségű esemény lesz ez. A mozgalom sok ellensége annak barátjává lesz, igy a legjelentősebbek egyike, Carpenter, kinek ellenkező meggyőződését már most megingatták irataid és a ki később ugyanazon téren munkatársad lesz.« Zöllner i. m. III. 255. 1.