Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)
IV. A kiváló médiumok és mutatványaik
összerezzenve azon irányba tekintettünk, a honnan a durrogás füleinket érte : láttuk, hogy az imént említett spanyol fal két darabra törve összeesett. A félhüvelyknél vastagabb faszegek, melyek a spanyol fal két részét alul és felül összetartották, széttördösve hevertek a padlón, pedig Slade távolról sem érintette a spanyol falat ; mert Slade legalább is öt lábnyira volt távol attól a helytől, ahol az összetört s hozzá még attól háttal elfordulva; de még ha akarta volna is a spanyol falat egy oldalú húzás által összetörni, akkor annak a másik oldalon meg kellett volna erősítve lennie valamihez. De ez az eset itt ki volt zárva; mert a spanyol fal teljesen szabadon állt s a törés helyén tű alakjában kiálló farostok — mint láttuk — a hengerded faszegekkel párhuzamosan haladtak, s így csak ép azon a helyen hosszában működő rendkívüli erő J) lehetett ily törésnek okozója. Rendkívül megleptek ezek a váratlan és erőszakos mechanikai jelenségek s kérdeztük S1 a d e-t, hogy mi ez ? ő egész közömbösen vállait vonogatta, hogy eféle tünemények, habár ritkábban, de mégis előfordulnak az ő jelenlétében. l l) Zöllner (II. 2. 936. 1.) azt hiszi, hogy ehhez a hatalmas repesz- téshez legalább is 198 mázsányi erő lett volna szükséges. — »De hogy a tehető ellenvetésnek megfeleljek s hogy ne legyen az a látszatja, mintha én az úgynevezett észszerű megfejtést túlságosan kigúnyoltam volna, veszek annyi bátorságot magamnak s megjegyzem, hogy tisztelt kartársaim egyike, a ki a következő napon más két kollegájával Slade ülésén jelen volt, teljes komolysággal azt állította, hogy Slade ily meglepő mechanikai tünemények előállítására dynamitot hord magánál, melyet ügyes büvészi fogással bútorokba juttat s ott ugyancsak ily meglepő ügyességgel valami hozzá juttatott szikrával kisüt. Élénken emlékeztet ez a magyarázat arra, melyet Hátsó-Pome- ránia egyik félreeső vidékén a földművelő népnek adott az odavaló plébános a gőzmozdony szerkezetéről. A plébános ugyanis, hogy a félelmet, melyet az önmagától mozgó gépnek látása a műveletlen falusi emberekben szükségképen kelt, némileg enyhítse, megmagyarázta nekik a gőzgép sajátságait és berendezését. Mikor aztán a plébános ur a »népszerű felolvasásán« jelen volt földmíves embereket kivezette arra a helyre, a merre a vonat robogott, s látták azt a magától mozgó dübörgő gépezetet, valamennyien hitetlenül rázták a fejüket s bizalmatlanul tekintve a plébánosra, azt mondották : »Már akármit mond is plébános ur, ott benn mégis csak lovak vannak !« I. m. II. 2. 938. s köv. 1.
