Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói

91

neki e fényűzést, s másra nem igen fordította pénzét; egy-egy poculum hilaritatis-t is pl. csupán egyik-másik idegen helyen ürített, midőn vendégül hívták.

Magától érthető, hogy ilyen kiválasztott égi jós, aminőnek magát Swedenborgtartá, nem hagyja magát hivatalos tanrendszerektől, vagy régi szabványoktól korlátoztatni. Hogy másokat valamely vallás számára megnyerhessünk, mindenekelőtt azt kell kinyilvánítanunk, hogy azzal magunk teljesen meg vagyunk elégedve. Swedenborg arra lévén kiszemelve, hogy a szent irás tartalmazta igazságokat igazi értelmük szerint fejtse ki s hogy az »uj keresztény egyház«-at megalapítsa, meglehetős fitymálva gondolkozott és beszélt a fennálló egyházrendről, a predikáczió meghallgatásáról, az úrvacsorához való járulás- ról s más effélékről, jóllehet három svéd püspökkel állott sógorsági viszonyban. Szabad gondolkozó azonban csak annyiban volt, amennyiben képzelt helyzetének alapján az Isten birodalmában, hit dolgában minden tekintély alól kivonta magát, s bizonyos zabolátlan alanyiságnak hódolt. Magánélete mocsok - talan vala. P o 1 h e i m kereskedelmi tanácsos leányával, Eme- rentiával való viszonya megszakításában ártatlan volt ; szerette menyasszonyát, amint egy rajongó csak szeretni képes, de szerelme nem talált viszonzásra. E miatti bánatában azon esküt tette, hogy a nőnemre többé soha még csak rá sem gondol, mert »fortélyosak valamennyien«.

Tekintélyes kortársai, mintákét Ferelius, Hartley és Arnold lelkészek, gróf Höpken, Tuxen tábornok, Dr. Mes sit.er, San del bányatanácsos, Rob s ahm bankigazgató, Springer kereskedelmi tanácsos telve vannak S w e- d e n b o r g nyiltszivűsége, jóhiszeműsége s becsületes szándéka dicséretével. Swedenborg nyilván önámító rajongó volt, ki öntudatlanúl maga ellen irányúló gúnyjában önnön Ítéletét mondta ki : »Akik sokat gondolnak a vallás tárgyaira s azokon egész addig a fokig csüggenek, hogy azokat mintegy bensőleg magukban szemlélik, azt is hallatják, hogy a szellemek velük beszélnek .... Ámde az ilyenek látók és rajongók s azt hiszik, minden szellem', a kit hallanak, a szentlélek. Az ilyenek a hamisat igazságnak látják s mivel látják, ma-