Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit - 52. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1889)

II. A pogány spiritizmus maradványai. A jelenkori spiritizmus előfutói

69

Maga L e c k y is, a kifogás alá nem eső felvilágosodott Y kultur - történetiró, azon meggyőződésben van, hogy a bo- ‘Py szorkánytörténetek elvetése nem új vizsgálódások és felfedezések eredménye, hanem egyedül a skepticismus következménye, a mely a rationalizmus ölében született. Tagadják azokat, jegyzi meg egyoldalúlag, nem azért, mert a fölötte nagyszámú beigazolt tények számára természetes magyarázatot találtak,' hanem azért, mert azokat à priori lehetetleneknek és képteleneknek tartják. »Ha a boszorkányságot valószínűnek tartjuk, bizonyítékaink századrésze minden kétségen kívül helyezi azt. Ha pedig természetes, bár valószínűtlen dolog az a hitele ellen foglalt állásunk a bizonyítékok sokaságán dől meg.« x)

L e c k y2) nagy súlyt helyez Sir Browne Tamás, a kitűnő orvos nyilatkozatára, a ki azt állította, hogy a boszorkányság tagadói nemcsak hitetlenek, hanem közvetve istentagadók is. Még többre becsüli a skeptikus és szabadgondolkozó Glanvil József bizonyságát, a ki 1860-ban halt meg. Glan- vil, a ki a Royal Society tagja és főpredikátor volt Londonban, »Sadducismus triumphatus« ez. művében nagytekintélyű kortársainak, mint a hires More Henry bölcselőnek, atudós Casau- bonus és Cud worth papoknak helyeslése mellett W ebster orvos, az amsterdami Bekker Boldizsár reformatus prédikátor és mások ellenében védi az ördöggel való szövetségkötés tényét és a boszorkány-történeteket és azt a megjegyzést teszi, hogy »e világ fejedelmének« érdekében áll magát a képzelődés productumául tekintetni.

L ecky dicséri »G 1 an vi 11«, hogy kevés utóda múlta őt felül ragyogó tehetség tekintetében, és hogy művei sokkal ke- vésbbé ismeretesek, mint a hogy megérdemelnék.3) Glanvil a boszorkányokról és a boszorkányságról szóló vitairatában oly föltételekből indul ki, a melyeket a leghidegebb kétkedőnek is el kell fogadnia. *)

*) Geschichte des Ursprunges und Einflusses der Aufklärung in Europa. Dr. Jolowicz H.-tól. 2. kiad. Lipcse és Heidelberg, 1873.

I. k. 11. 1.

*) Id. m. 81. 1.

3) Id. m. 88. 1.